Durvább következménye is lehet az orosz hajók jelcsendjének, mint az olajszankciók kijátszása

Egyre gyakrabban játszadoznak az orosz kereskedőhajók a jeladóikkal. Vagy kikapcsolják a transzpondereiket vagy hamis jeleket sugároznak, amelyekkel elrejtik a hajók valós tartózkodási helyét. Utóbbi esetekben a parti őrségek, haditengerészetek és más kereskedelmi hajók teljesen máshol érzékelik a jeleit manipuláló tankereket, mint ahol valóban járnak. Ezek így a vigyázó szemek elől rejtetten, sunyiban intézhetik az ügyleteiket.

A jelmanipulálás a csempészhajók bevett eszköze, több, nyugati szankcióval sújtott állam él vele. Az oroszokat megelőzve így adja el olaját már évek óta az embargó alá vett Venezuela és Irán is, Észak-Korea pedig ugyancsak ehhez az eszközhöz nyúl tengeri importjai egy részének bonyolításánál. Olajkereskedelem esetén ez úgy néz ki, hogy a tanker félrevezető jelek sugárzásával azt kommunikálja, hogy szankciókkal nem sújtott állam kikötőjébe dokkol be, miközben valójában tilosban jár, és egy szankcionált állam kikötőjében rakodják tele szankcionált olajjal.

Pontosan mi is az olajembargó és az olajársapka? Az, amit az oroszok árnyékflottával akarnak kijátszani

Óriási horderejű intézkedéseket hozott meg a hétfőn élesedett húzásaival az Európai Unió és a G7. Az orosz olajkereskedelem sebet kapott, csakhogy Moszkva már tavasz óta azon dolgozik, hogyan kerülje meg az új regulákat, és mostanra valamelyest már ki is építette a saját, párhuzamos piacát.

Amerikai jelentések szerint Oroszország röviddel a háború kitörése után már elkezdett ilyen eszközökhöz nyúlni tengeri olajexportja intézése során, de a jelmaszkolás most válhat igazán fontos és elterjedt gyakorlattá náluk, mert közölték: nem hajlandóak a december elején élesedett olajársapka szabályai szerint bonyolítani a nyersolaj-kereskedelmüket.