A Mol is megérezheti a Trump által most kivetett szankciók hatását
Bár az amerikai szankciók alapvetően nem Magyarország ellen, hanem India és Kína oroszolaj-importja miatt születtek, a Molt is érintik.
Négyszázmilliárd rubel (1700 milliárd forint) értékű, jüanban denominált államkötvényt bocsát ki december elején Oroszország – írja a Reuters. A pénzügyminisztérium meg nem nevezett források szerint legfeljebb négy sorozatot tervez, három-tíz éves futamidőkkel. A cél, hogy a bankok, alapkezelők és lakossági brókercégek révén a lehető legszélesebb hazai befektetői kört elérjék, vagyis a belföldön felhalmozódott kínai devizának adjanak befektetési lehetőséget. Az elszámolás rubelben is történhet az aktuális árfolyamon.
A konstrukció hátterében az áll, hogy az orosz exportőrök és főként az energiacégek jelentős bevételt halmoztak fel a Kínával folytatott kereskedelemből, az október 22-én a Lukoil és a Rosznyefty olajvállalatok ellen bejelentett amerikai szankciók hatására azonban a cégek most „hazaviszik” ezeket a pénzeket. Ez viszont túlkínálatot okozott jüanből az orosz bankrendszerben, ami lenyomta a jüanbefektetések kamatait. A mostani kötvénykibocsátás ezt a felesleget célozza felszívni, amely az orosz bankok devizakockázatát is csökkenti.
A mostani kibocsátás a szankciókkal sújtott moszkvai tőzsdén történik, vagyis a legtöbb külföldi befektető, köztük a kínaiak is gyakorlatilag ki lesznek zárva. Oroszország többször is próbálkozott – mindeddig sikertelenül – olyan megoldást kialakítani, amelyen keresztül kínai befektetők is vehetnek orosz eszközöket anélkül, hogy nyugati szankciók alá kerüljenek. A belföldi kereslet ugyanakkor az elemzők szerint erős lesz, mert az orosz exportőrök jelenleg betétben parkoltatják a jüanbevételük jelentős részét.
Kína korábban bejelentette, hogy a szankciók hatására felhagy az orosz kőolaj tengeri úton történő vásárlásával, azonban az ellátás 40 százalékát adó vezetékes szállításról nem mond le.
