Az utóbbi hónapokban, főleg az Duna-delta ukrán-román határövezetéhez közeli térségben bukkantak fel robbanóeszközök. Augusztusban például a népszerű üdülőhely, Vadu nyitott strandján. A december 3-án azonosított drónhoz hasonlóan Vadun is a román tengerészet különleges egysége hatástalanították az aknát. A most azonosított Sea baby drónt vetették be kercsi híd felrobbantásakor is a Krím félszigeten. Ezek a drónok akár 850 kg súlyú robbanófejeket is képesek elszállítani a célhoz.
Az utóbbi hetekben az ukrán hadsereg intenzív támadásba lendült, az orosz „árnyék- vagy szellemflottát” érik sorozatos robbantások. A flottához tartozó hajók illegális úton szállítanak orosz üzemanyagot a nemzetközi piacokra. November 29-én két tartályhajó ellen történt támadás, december 2-án egy Oroszországból Grúzia felé tartó tanker került célkeresztbe a törökországi partok közelében.
A kijevi kormány elhatárolódott a legutóbbi robbantásoktól. Az ügyben megszólalt Vlagyimir Putyin is, aki úgy fogalmazott: lezárják az ukrán hadsereg elől a fekete-tengeri kijárást. Az orosz elnök nem pontosította, hogyan léptetik életbe a határzárat, de jelezte, hogy fokozzák a tengerparti övezetben található, ukrán katonai létesítmények elleni támadásokat.
A török elnök, Recep Tayyip Erdogan is tiltakozott a dróntámadások ellen, és úgy fogalmazott: „aggasztó eszkaláció” zajlik a Fekete-tenger övezetében, „tűrhetetlen akciók” veszélyeztetik a hajózás biztonságát és a gazdasági kapcsolatok fenntartását.
Az árnyékflotta részeként hajózó tankerek tulajdonosai gyakran változnak, más és más felségjel alatt haladnak a tengeri útvonalakon, ezért nehéz az azonosításuk. Mivel az olajszállító tartályhajók gyakran cserélik a rakományt, jellemzően az Egyesült Arab Emírségek vagy India kikötőiben, ezért a szankciók kijátszását is nehéz követni.
December 3-án a török, a román és a bolgár külügy egyeztetett a Fekete-tengeren zajló támadások ügyében, a tárgyaló felek közleményben rögzítették, hogy a három NATO-tagország "mindent megtesz" a tengeri útvonalak biztosítása érdekében.
A Helsinkiben működő h (Energia és Tiszta Levegő) kutatóközpont által közzétett legfrissebb kutatás szerint 2025 első kilenc hónapjában összesen 113 külföldi zászló alatt közlekedő orosz hajó szállított körülbelül 11 millió tonna olajat, 4,7 milliárd euró értékben. Az októberi orosz nyersolajexport 44 százalékát – figyelmeztet a finn kutatóintézet – ilyen illegális tankerek szállították. Az illegális tartályhajók tengeri jelenlétével nem csak az a probléma, hogy megszegik a szankciós előírásokat, hanem az is, hogy jelentős ökológiai veszélyt jelentenek. Az árnyékhajók általában húsz évnél idősebb, nagyon rossz technikai állapotban lévő tankerek, amelyek bármikor balesetet szenvedhetnek – az ukrán támadásoktól függetlenül is – a tengeri útvonalakon.
Ez az összeállítás a Pulse európai médiaprojekt keretén belül a görög Efsyn.gr és a román Hotnews.ro portálok támogatásával jött létre.
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
