Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Összesen 1219 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya 2025 első három negyedévében – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ebből 909 milliárd hiány a július és szeptember közti három hónapban jött össze. A központi kormányzat hiánya 1366 milliárd forint volt, ezen javított a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 117, illetve 31 milliárdos többlete.
A kormányzati szektor bevétele 27 585 milliárd forint volt, ehhez párosult 28 804 milliárd forint kiadás.
Az egyenleg a 2024. január–szeptemberinél 1142 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2 százalékponttal kedvezőbb.
A bevételek 2241 milliárd forinttal, 8,8 százalékkal nőttek. Ezt legnagyobb részben az magyarázza, hogy a termelési és importadókból az egy évvel korábbinál 794 milliárd forinttal több pénz folyt be, ami 7,8 százalékos növekedés, vagyis nem csak az inflációt követte. Jövedelemadókból és vagyonadókból 13,8 százalékkal több, 624 milliárd érkezett. A társadalombiztosítási hozzájárulások bevételei 569 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal emelkedtek.
A kiadások mindössze 4 százalékkal, 1100 milliárd forinttal emelkedtek. Leginkább azért lehetett ezt visszafogni, mert a korábbi magas infláció miatt a kamatkiadások egy évvel korábban voltak igazán magasak, ahhoz képest most 432 milliárd forinttal, 14,4 százalékkal csökkent ez a tétel. A munkavállalói jövedelmekre 10 százalékkal, 617 milliárd forinttal, pénzbeli társadalmi juttatásokra pedig 6,7 százalékkal, 446 milliárd forinttal több pénzt költött az állam, mint egy évvel korábban.
