Harmadik éve stagnálnak a magyar lakásfelújítási, korszerűsítési szándékok – állapítja meg friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Erre utalnak legalábbis felmérésük számai, ami alapján a megkérdezetteknek csupán 6 százaléka mondta biztosra, és 18 százaléka valószínűre, hogy nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Ezek az arányok megegyeznek az egy évvel ezelőtti értékekkel, de alacsonyabbak a 2025. októberieknél (8 és 22 százalék), viszont a szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben, írják.
Az emberek jelentős része várakozó pozícióba került az Otthonfelújítási Program lezárása óta, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számít, amiket az építőipari szereplők is fontosnak tartanának.
Az elemzők emlékeztetnek, hogy a magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41 százalék 1970 előtt, 42 százalék pedig 1970 és 2000 között épült. A XXI. században csak 17 százalékát adtak át. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztésre szorulnak A hazai lakásállomány 4,5 millió lakóegységének legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.
Lakásfelújtási hajlandóság a GKI-kutatása alapján
GKI
Összeszedték az elmúlt húsz év állami lakásfelújítási támogatásait:
- a panelfelújítási program 2005-ben indult, homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére
- a Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult az EU szén-dioxid kvóták bevételeiből,
- a 2015-ben indult CSOK,
- majd 2021-ben az Otthonfelújítási Program, amely két évig futott, és összesen 195 ezer lakás újult meg.
- Felhívták a figyelmet a jelenleg is futó programokra:
- a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (max. 10M Ft, csak energetikai célra),
- a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi csok (csak 5000 fő alatti településeken).
A KEHOP Plusz esetében arról írnak, hogy
hiába lenne rá jogosult több mint 2 millió ház, 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett, vagyis alig 0,45 ezrelékes a kihasználtsága.
https://hvg.hu/gazdasag/20250902_Nem-volt-tolongas-a-Videki-Otthonfelujitasi-Programert
A GKI szerint a programokhoz való hozzáférés (jogosultság, önerő, adminisztráció) és a beruházási bizonytalanságok együttesen fékezik a döntéseket, ezért a felújítási piac élénkülése továbbra is erősen támogatás- és finanszírozásvezérelt. A jelenlegi támogatási mix célzott, de nem univerzális; ez magyarázhatja, hogy a potenciálisan érintett körhöz képest az igénybevétel mérsékelt. A következő időszak kulcskérdése, hogy megjelennek-e olyan széles körben elérhető, egyszerű és kiszámítható konstrukciók, amelyek tömegesen képesek aktivizálni a háztartásokat, különösen az energiahatékonysági korszerűsítések terén.
Frissítés. Cikkünk megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium egy Teljes tévúton a HVG: az otthonfelújítási programok népszerűek és valós segítséget jelentenek a magyar embereknek című közleménnyel reagált a GKI Gazdaságkutató lapunk által közölt elemzésére.
A szaktárca szerint: „Több mint 100 ezer magyar család kapott kézzelfogható segítséget az otthonfelújítási intézkedéseken keresztül: a KEHOP Otthonfelújítási Programban már több mint 9 000 háztartás adott be igényt, az EKR-ben 50 000 ingatlanban valósult meg ingyenes födémszigetelés, a Vidéki Otthonfelújítási Programban pedig már több mint 46 000 igénylő nyújtotta be utólagos támogatási igényét.”
