Kármán András: A Tisza csökkenti a kiskereskedelmi különadót, és új költségvetést is írna 2026-ra

Kármán András szerint három éve nincs növekedés, ami mögött nem ciklikus, hanem szerkezeti okok állnak. A bérfelzárkózás így nem tartható, mert nincs mögötte termelékenységi többlet. A bérek EU-átlaghoz képesti lemaradását hangsúlyozta, és azt, hogy Románia Magyarország elé került, így már csak Bulgáriát és Görögországot előzzük.

A legfontosabb a verseny feltételeinek javítása és a korrupció visszaszorítása lenne szerinte, illetve a humántőkébe (pl. oktatás, egészségügy) való minél nagyobb beruházás.

Elsőként az uniós forrásokat akarják hazahozni a jogállamiság javítását célzó döntésekkel rögtön a ciklus elején, majd átvilágítják a büdzsét és 100 nap múlva beterjesztik a felülvizsgált költségvetést – szerinte ugyanis óriási probléma, hogy minden hitelét elveszítette a költségvetési politika – a kormány tavaly menet közben többször is emelt a hiánycélokon, ami bizonytalanságban tartja a befektetőket.

https://hvg.hu/360/20260207_tisza-program-reszletek-elemzes

Kármán a nyugdíjak bérhez képesti leszakadására és a nyugdíjkiadások GDP-arányos csökkenésére hivatkozva nyugdíjemelést ígér, a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását, valamint „nyugdíjas SZÉP-kártya” bevezetését. A kisnyugdíjaknál rendkívüli emelést tervez: minimum 120 ezer forintos nyugdíjat, emelést a 120–140 ezres sávban és az időskori járadék duplázását. Hosszabb távon a nyugdíjindexálás újragondolását tartja fontosnak, hogy a nyugdíjak jobban kövessék a béreket.

Az adórendszert igazságtalannak tartja, mert az alacsonyabb jövedelműek arányaiban többet költenek fogyasztásra, és így áfára is. Célzott szja-csökkentést ígér adójóváírással a mediánjövedelem alatt, a minimálbér adóterhét 15-ről 9 százalékra csökkentik.

A magas fizetésekre nem vetne ki magasabb adót, a szintén problémaként azonosított vagyonkoncentrációt az 1 százalékos vagyonadóval oldaná meg az egymilliárd forint feletti vagyonokra, kiterjesztve produktív (például cégtulajdon, részvény) és nem produktív (például luxusingatlan) elemekre is.

Tervezték az áfa 1-2 pontos csökkentését, de ezt elvetették, mert szerinte ezt a kereskedők „lenyelnék”, nem adnák át a vásárlóknak – ez egyébként a Fidesz kiskereskedelmi láncokkal szembeni kommunikációjának is visszatérő eleme. A Tisza inkább az egészséges élelmiszerek áfáját csökkenti 5 százalékra, itt szerinte a kereskedők azért nem fogják „lenyelni” a különbözetet, mert a verseny miatt már nem tudják megtartani az adócsökkenés hatását, hanem az meg fog jelenni az alacsonyabb árakban.

A legnagyobb láncok számára 4,5 százalékos sarcot jelentő kiskereskedelmi különadó mértékét (amit nyilván végül a vásárlók fizetnek meg) csökkentik, majd teljesen kivezetik.

https://hvg.hu/360/20260209_tisza-part-program-valasztas-europai-unio-fidesz

Arra a kérdésre, miből finanszírozzák ezt, Kármán a gyors hiányvágás helyett a fenntartható, középtávú költségvetési pályát és a növekedést hangsúlyozza, mert szerinte növekedés nélkül a költségvetési hiány csökkentése nem megvalósítható. Fő forrásként a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalát nevezi, plusz a korrupció és túlárazott közbeszerzések visszafogását, valamint a „felesleges kiadások” (például propaganda, közmédia túlfinanszírozása, álcivil támogatások) leállítását.

Azt állítja, hogy az euró bevezetésével a magyar gazdaság sokat nyerne, és cél az euróbevezetési kritériumok teljesítése. Előnyként említi az árfolyamkockázat és átváltási költségek eltűnését, valamint a monetáris politika hitelességének erősödését és az inflációs várakozások csökkenését. Kármán 2030-ra számolnak a maastrichti kritériumok teljesítésével, őszre költségvetési felülvizsgálatot, majd középtávú programot ígér.

Nyitókép: Veres Viktor