Ismerős hátteret láthatott, aki szombaton ránézett a Tisza programismertető videófolyamára: a párt vezető politikusai élükre vasalt magyar zászlók előtt beszéltek – a többi között arról, hogy helyre akarják állítani Magyarország renoméját a diplomáciai közösségben és a külföldi befektetők szemében.
A kép 2010 óta megszokott: az unió tagországaiban jellemzően használt, az ország uniós kötődését szimbolizáló EU-lobogót a Fidesz-kormány tüntette el az állami és kormányzati eseményekről, a kormányépületekről, de még a Parlamentről is levetette Kövér László házelnök. A kék-csillagos zászló hiánya a leglátványosabb jele a kormány EU-ellenes politikájának, és apróságnak tűnhet ugyan, mégis sokatmondó, hogy a Tisza is ragaszkodik ehhez.
Mondhatjuk persze – Tarr Zoltán EP-képviselőnek a kormánysajtó által sokat idézett kijelentésével élve –, hogy a valódi terveiket csak a választás után fogják elővezetni, addig minden a kampánynak szól. Jól látható legalábbis: az ellenzéki párt mindent megtesz azért, nehogy támadási felületet adjon a Fidesznek azzal, hogy bármilyen jelét mutatja annak, az unió vagy akár uniós pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) mellett áll. Ellenpontja ez a kormányzati propagandának, amely Magyar Péter pártelnököt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Manfred Weber EPP-elnök bábjának mutatja – miközben az EPP éppen féléves csendre ítélte a Tisza képviselőit az Európai Parlamentben, mert a pártcsaláddal szembemenve támogatták (a Fideszt követve) a Mercosurral kötött szabadkereskedelmi megállapodás elleni határozatot, és kivonultak, amikor a testület (a Fidesz által gründolt Patrióták kezdeményezésére) a Von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványról döntött.
https://hvg.hu/360/20260209_tisza-part-program-valasztas-igeretek-populizmus
Ügyes! – mondhatja az egyszeri választó, bármelyik oldalon is áll. Az az egyszeri választó, aki közben joggal várja el, hogy bárki is kormányoz, érje el, hogy az EU oldja már fel végre azokat az uniós forrásokat, amelyek blokkolását – újabb szimbolikus lépés – a 2022-es parlamenti választás után két nappal kezdeményezte.
A Tisza uniós politikájának értékelésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy – amint a fenti példákból is látszik – az EU azon kevés területek egyike, ahol a Tisza nemcsak ígér, hanem már most is érdemi politikát folytat (a másik ilyen a Fővárosi Közgyűlés). A 2024 júniusában rendezett EP-választáson még alig működő pártként tudott részt venni Tisza, jobbára teljesen ismeretlen jelöltekkel nyerte túl magát, aminek következtében a politikában járatlan emberei kerültek a reflektorfénybe – és mindjárt a Fidesz propagandájának kereszttüzébe. Emlékezhetünk: Kollár Kingát amiatt támadta még Orbán Viktor is, hogy elvenné az uniós pénzeket a magyaroktól – a képviselőtől kiragadott mondat kontextusából kiderült, hogy egy bizottsági ülésen arról beszélt: végső soron károsnak tartja a kondicionalitási eljárást.
Tarr már idézett kijelentése, amely egy etyeki fórumon hangzott el, még nagyobb vihart kavart: a politikus a progresszív adózás lehetőségét vetette fel, hozzátéve: „magunk közt lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet beszélgetni, és számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet. Ezért mondjuk ezt nagyon határozottan: nagyon sok mindent lehet és kellene, de választást kell nyerni, és utána mindent lehet.” Ebből lett aztán egy nemzeti konzultáció, egy hamisított Tisza-program és a végletekig pörgetett propaganda kutya-, macska- és nyugdíjasadóval. És egy politikussal, aki nem sokkal a vihar kezdete után Strasbourgban annyit mondott a HVG-nek: „Meg kell tanulni, hogy politikusként viselkedni nem mindig azt jelenti, hogy ami a szívemen, az a számon.”
https://hvg.hu/360/20250911_Tarr-Zoltan-tisza-part-szja-adotervek-nemzeti-konzultacio-interju
Ilyen értelemben nagy érvágást nem jelent a Tisza számára az EP-ben elrendelt felszólalási tilalom, abban az értelemben meg végképp nem érdemes neki jelentőséget tulajdonítani, hogy a Fideszt végül csak azért nem zárta ki a Néppárt, mert Orbán Viktor pártja az arcvesztés elkerülése érdekében inkább kisunnyogott.
Hogyan változik vajon a Tisza uniós politikája a választás után, ha kormányt alakít a párt? Konstruktív partnere akar lenni az EU-nak, behódol neki, vagy különutasként folytatja a rombolás fideszes hagyományát? Lesz vajon EU-zászló Magyar Péter mögött? A párt most közölt programjából igyekeztük kiolvasni.
