Másfél milliárd forintot kaszáltak a Mol vezetői a részvényeken a Barátság kőolajvezeték leállásakor, bennfentes kereskedéssel gyanúsítják őket

Dióslaki Gábor, a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség elnöke bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz.

  • HVG

Bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség, amely azt gyanítja, hogy a Mol Nyrt. néhány vezetője jogszerűtlenül kereshetett az olajrészvények eladásán, miközben hallgattak arról, hogy leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken.

A 24.hu szerint az olajvállalat négy vezetője összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január vége óta.

  • Január 27-én Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darab Mol-részvényt adott el 3978 forint/darab átlagáron, ebből 118 751 256 forint bevétele származott.
  • A január 29-i közzététel szerint Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója január 26-án 52 795 darab részvényt adott el 3820 forint/darab átlagáron, ebből 201 676 900 forint bevételre tett szert.
  • Február 5-én Anthony Radev, a Mol Nyrt. igazgatósági tagja 160 072 darab Mol-részvényt adott el 4013 forintos átlagáron, amiből 642 368 936 forint bevétele lett.
  • Február 6-án Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darab Mol-részvényt értékesített 4016 forint/darab átlagáron, ez 604 889 920 forint bevételt hozott neki.

A Mol-vezetők láthatóan jó üzletet csináltak, pláne hogyha figyelembe vesszük, hogy részvényárfolyam az előző öt évben alig ment 3000 forint fölé, idén januárban azonban kilőttek a Mol-papírok, és február 4-én, 4128 forinttal történelmi csúcsra értek. Az elmúlt öt évben nem tudtak volna ennél jobban kiszállni.

Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke szerint nem véletlen, ezért közérdekű bejelentést tett a tőzsdei cégek felügyeletét ellátó jegybanknál azt kérve, hogy az MNB vizsgálja ki, megsértette-e a Mol rendkívüli közzétételi kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

Az elnök a nyilvános információkat és a sajtóközléseket összevetve úgy véli, a Barátság kőolajvezetéken történő szállítás leállását rendkívüli közzétételben kellett volna nyilvánosságra hozni, mégpedig haladéktalanul, ám ennek nem találta a nyomát.

A tőkepiacról szóló törvény előírja az értékpapír-kibocsátók számára, hogy „rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.”

Frissítés: cikkünk megjelenése után a Mol rövid közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amit változtatás nélkül közlünk:

„A Mol tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak: sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is bejelentettük, hogy a Barátság vezeték leállása miatt kezdeményeztük a stratégiai készletek felszabadítását.”

Hozzászólások