Nem sokkal azután, hogy az amerikai elnök ideiglenesen feloldotta a szankciókat, egyből megnőtt az érdeklődés.
Az Egyesült Államok csütörtökön ideiglenesen feloldotta a már a tengeren lévő orosz olajra kivetett szankciókat, lehetővé téve annak világméretű szállítását. A mentesség április 11-ig lesz érvényben.
Bár Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a lépést úgy kommentálta, hogy mindez csak „rövid távú intézkedés”, ami nem jelent „jelentős pénzügyi előnyt az orosz kormány számára”, a CNBC gyűjtése szerint több ország máris érdeklődik a lehetőség iránt.
A thaiföldi kormány már ki is jelentette, hogy készen áll a tárgyalások megkezdésére, de Japán is elgondolkodott a lehetőségen, ahogy India is profitálhat a döntésből.
Az amerikai-indiai vámegyezmény legfőbb feltétele, hogy Újdelhi lejön az Ural-olajról. Ez nem lesz egyszerű menet, de így is a lehető legrosszabbkor jön a hadigépezetét egyre nehezebben etető Oroszországnak. Hszi Csin-ping azonban a jelek szerint most is kihúzza a bajból Putyint.
Donald Trump amerikai elnök azután határozott a szankcikók feloldásáról, hogy Irán új vezetője, Modzstaba Hamenei az iráni televízióban felolvasott közleményében arról írt, hogy fenn kell tartani a Hormuzi-szoros tengeri átjárójának lezárását.
Ennek hatására a Brent olaj hordónkénti ára 2022 augusztusa óta először 100 dollár fölé emelkedett, de nőt a WTI és az orosz olaj ára is. Ez utóbbi jelenleg 89 dolláron áll.
Az amerikai döntésre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is reagált, és nekiment az Európai Uniónak és Ukrajnának. A közösségi oldalára feltöltött videóban arról beszélt: „Az amerikai kormány felfüggesztette az orosz kőolaj tengeri szállítására vonatkozó szankciókat, azonban Brüsszel nem követte ezt a példát az áremelkedések megelőzése céljából, hanem továbbra is úgy táncol, ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fütyül.”
Ezt a mondatot jó párszor elismételte a külgazdasági és külügyminiszter.
Nyitókép: AFP
