Még az EU-átlaghoz képest is túlszabályozott az uniós kohéziós pénzek elosztása Magyarországon, emiatt a kifizetések is nagyon lassan csorognak – írja a Portfolio az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának friss jelentésére hivatkozva. Az összefoglaló alapján Magyarország visszatérő negatív példaként jelenik meg a túlszabályozás, a lassú kifizetések és a túladminisztrált működés miatt.
A bizottság háttértanulmánya általánosságban azt állapítja meg, hogy a legmunkaigényesebb pontok a projektkiválasztás és az ellenőrzés, és az adminisztratív költségek átlagosan nagyjából 15 százaléka abból fakad, hogy a tagállamok az uniós szabályokon túl további követelményeket raknak a rendszerre.
Ebben a hazai hatóságok az élen járnak – pontosabban a sor végén kullognak: 22 vizsgált tagállam közül Magyarország az utolsó –, és rengeteg pluszdokumentációt, többszörös ellenőrzéseket és teljes körű, nem mintavételes verifikációt alkalmaznak.
Mindez nemcsak lassítja a kifizetéseket, hanem aránytalanul terheli a kisebb kedvezményezetteket, főként a kkv-kat. Voltak olyan hatóságok, ahol a kifizetések feldolgozása 120 napot is igénybe vett.
A kkv-k leterheltségét az is növeli, hogy már a jelentkezési szakaszban külső pályázatírókat és tanácsadókat vonnak be a rendszer bonyolultsága és a hibázástól való félelem miatt, ez pedig csökkenti a pályázati kedvet is. Emiatt, bár a magyarországi digitalizáció közepesnek mondható, a túlszabályozás és a kockázatalapú, egyszerűsítő szemlélet hiánya miatt nem elég hatékony az uniós projektek magyarországi kezelése.
Általánosságban a jelentés kiemeli, hogy a 2021-2027-es időszakban az átlagos adminisztratív költség EU-s szinten a programköltségvetés 4,84 százalékát teszi ki, ami bár nem tűnik soknak, de elég magas ahhoz, hogy „érdemben befolyásolja, milyen gyorsan és mennyire hozzáférhetően jut el az uniós pénz a kedvezményezettekhez”.
