Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnökkel a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók biztonságáról, a katonai képességekről és a tengeri áthaladás logisztikájáról egyeztetett két nappal azután, hogy Irán és az Egyesült Államok kéthetes tűzszünetet kötött – írja a Reuters.
Hozzátette:
több ország bevonásával politikai és diplomáciai tervet próbálnak összeállítani az iráni helyzetet illetően, és a katonai lehetőségeket is mérlegelik.
Arra a kérdésre, szóba kerültek-e azok a Trump által hangoztatott fenyegetések, amelyek szerint az USA kilép a NATO-ból, Starmer nem adott egyenes választ. Csak annyit mondott, hogy a NATO mind az Egyesült Államok, mind Európa érdekeit szolgálja, és évtizedek óta nagyobb biztonságot nyújt. „A NATO egy védszövetség, amely évtizedek óta nagyobb biztonságban tartja a tagjait, mintha nem létezne” – fogalmazott.
Trump szerda este közölte: az amerikai hadsereg Irán közelében marad, amíg egy „valódi megállapodás” teljes mértékben életbe nem lép. Az elnök „rendkívül valószínűtlennek” tartja, hogy ne szülessen megállapodás, és azt ne hajtsák végre. Ha mégis ez történne, akkor „megkezdődik a lövöldözés, nagyobb, jobb és erősebb, mint amit valaha is láttak” – figyelmeztetett.
Áresés árnyékokkal
A kőolaj világpiaci ára tavaly június óta a legnagyobb heti zuhanást produkálhatja, annak ellenére, hogy az árfolyam enyhén emelkedett pénteken. Kiderült ugyanis, hogy a tűzszünet ellenére Irán zárva tartja a Hormuzi-szorost, mert Izrael folytatta pusztító légicsapásait Libanon ellen, amelyet nem tekint az amerikai-iráni alku részének – jelentette a hírügynökség.
A Brent fél százalékkal, 96,5 dollárig, a West Texas Intermediate hasonló mértékben, 98,5 dollárig kapaszkodott fel, miközben a két kőolajtípus jegyzése a héten nagyjából 11-12 százalékot veszített értékéből. A Brent ára március első napjaiban még meghaladta a hordónkénti 110 dollárt.
A kilátások ugyanakkor nem kedvezőek. A hajóforgalom továbbra sem indult meg a Hormuzi-szoroson keresztül, ráadásul
Szaúd-Arábia bejelentette, hogy az iráni csapások miatt napi 600 ezer hordóval csökkent az ország termelési kapacitása, és napi 700 ezer hordóval esett vissza a kelet-nyugati vezeték forgalma.
A JPMorgan bank szerint a csaknem hat hete tartó konfliktus során mintegy 50 Öböl-menti energetikai infrastruktúrát ért drón- és rakétacsapás, ami összesen napi 2,4 millió hordóval csökkentette a térség finomítói kapacitását.
