Olyan volt a hangulat Budapesten április 12-én este az osztrák kollégák szerint, mint ha a foci-világbajnokságot nyerte volna meg a magyar válogatott, de a nagy munka ezután jön
– mondta Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a Portfolio Hitelezés 2026 című konferenciáján. A bankvezérek kerekasztalát Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatójának előadása vezette fel, ő pedig keményen odaszúrt a távozó kormánynak, de arról is beszélt, mi lesz az új hatalom feladata.
https://hvg.hu/gazdasag/20260505_erste-bank-jelasity-radovan-kormanyvaltas-novekedes-hitel-konferencia
Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt: a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát várja most el mindenki, ha ez megtörténik, akkor lehet nagyobb növekedésre kapcsolni. Ahogy az autópályán is akkor lehet gyorsan haladni, ha nincs köd, az új kormány feladata a köd megszüntetése lesz.
Van-e olyan cél, amit nem tudtatok kilobbizni? – jókora nevetés fogadta, amikor ezt a kérdést az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kapta meg. Krizsanovich Péter nyilván értette a célzást – mégiscsak az ő bankjának résztulajdonosa Mészáros Lőrinc –, és azt mondta, a kilencezer dolgozójuk között olyan a hangulat, amilyen az ország egészében, majd arról beszélt, hogy kiszámíthatóságot várna el az új kormánytól.
Ne legyen kényszere az új kormánynak arra, hogy hetente új szabályokat vezessen be – ezt már Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója mondta. Kevesebb állam kell, több verseny – tette hozzá.
Már február-márciusban is, amikor a Tisza Párt győzelmét előrevetítő közvélemény-kutatások jöttek ki, erősödött az OTP árfolyama, a választás után pedig újra nőtt – ezzel kezdte Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Amit ő szeretne az ország új irányítóitól, az leginkább egy hosszú távú, kiszámítható szabályozás, amellyel a banki vezetők és az ügyfelek is tudnak előre tervezni. De arra is kitért: tisztában kell lenni a költségvetési realitásokkal is, hiszen nem biztos, hogy nagy mozgástere lesz a következő kormánynak.
„Hazugság lenne azt mondani, hogy nincs mit látni”, de teljes dráma nincsen – mondta Zolnai György arról, hogy a NER összeomlása után a távozó kormányhoz közeli cégek tudják-e törleszteni majd a hiteleiket. Szerinte miközben megvannak azok a vállalatok, amelyek teljes mértékben az államból éltek, a legtöbb cég működni tud tovább. Azt pedig Hegedüs Éva tette ehhez hozzá: a bankok már eddig is figyeltek arra, hogy megbízható cégeket hitelezzenek.
HVG / Veres Viktor
De szóba került az is, hogy a kormányváltáson és a politikai ügyeken kívül mivel kell foglalkozniuk a bankoknak. Arról Krizsanovich tett említést, hogy a költséghatékonyságban javulniuk kell a bankoknak. A központhoz is hozzá kell nyúlni a létszámokat és a folyamatokat nézve is, de a mesterséges intelligencia segítségével lehet spórolni az IT-költségeken is – mondta.
„Sokat dolgozunk, rengeteget beleteszünk, de pénzt még nem csináltunk belőle” – ezt Zolnai György mondta az AI-ról. Azt is hozzátette, számolni kell azzal, hogy az AI ára jelentősen nőni fog a következő években. Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója arról beszélt ennek kapcsán, hogy azokon a területeken erősítenek mesterséges intelligenciával, ahol az ügyfelek a leggyakrabban találkoznak a bankkal, de azt is hozzátette, hogy
az egyik leggyakoribb kérdés, amelyre a felhasználók az AI segítségével keresnék a választ, az, hogy mi a PIN-kódjuk.
Hegedüs Éva egy fokkal optimistábban azt mondta, a Gránit Banknál már pénzt keresnek az AI-on, ahogy az ügyfélszolgálatban bevezették, de fokozatosan kezdik használni több más területen is.
Az AI és a bankolás kapcsolatáról beszélt a rendezvény egy másik előadásán Juhász László, a Boston Consulting Group ügyvezetője is. Egyelőre inkább a potenciált látják, de még nem épült be igazán a profit termelésébe az AI – fejtette ki. 2030-ig egy 30-40 százalékos költségcsökkentési lehetőség van a bankok előtt, bár azt is hozzátette, sokszor az új technológiák bevezetésénél mintha elfeledkeznének az ezekkel járó költségekről is. Nagyon nagy a kísértés, hogy mindenben az AI megjelenését erőltessék, de ennél sokkal jobb lehet az üzlet, ha nem forgácsolják szét az erőforrásokat, hanem ott fejlesztenek, ahol az igazán nagy nyereség lehet. Ilyen például az ügyfelektől érkező dokumentumok áttekintése, ahol elég lehet, hogy a teljes munkafolyamat helyett csak a végén, amikor már minden adat egyben van, emberi döntéshozatalra átkapcsolni, vagy az, hogy előre próbálják meghatározni, mi lehet az ügyfél következő igénye.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
