Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A béradatokról szóló hivatalos statisztikákban a bruttó és nettó átlagbérek mellett a mediánok is szerepelnek, utóbbiakból az derül ki, hogy az érintettek fele az adott összegnél magasabb, a másik fele pedig alacsonyabb összeget kap. Éppen ezért pontosabb képet ad a helyzetről, mint az átlagokat bemutató statisztika, utóbbiakat ugyanis a kiemelkedő értékek felfelé húzzák.
Az egyik legrészletesebb publikus KSH-statisztika járásokra és budapesti kerületekre vonatkozó az átlagokról szól, erről már a Buksza is beszámolt. Most elkértük a járások és kerületek 2025-re vonatkozó nettó bérek mediánértékeit. A végeredmény egyébként az átlagbéreknél látott sorrendhez hasonló. Azaz a budai kerületekben a legmagasabbak az nettó mediánbérek. A II. és XII. kerületben 532 ezer forint volt a nettó mediánbér. Majd az I. kerület jön közel 512 ezres összeggel. A negyedik és az ötödik helyen áll a XI. és a XIII. kerület, előbbi 509 ezres, utóbbi 503 ezer forintos mediánnal zárta a múlt évet. Mindössze ez az öt kerület ért el 500 ezer forintnál magasabb összeget, a többi budapesti városrészben és járásban ennél alacsonyabb medián volt jellemző.
A legalacsonyabb béradatokkal rendelkező járások a keleti országrészben találhatóak. A Vásárosnaményi, a Csengeri, a Cigándi, a Fehérgyarmati és a Gönci járásban 252-269 ezer forint volt a medián. Vagyis az ott élők fele ennél kisebb nettót kapott havonta.
A különbségeket a két véglet mellett jól mutatja az is, hogy összes térség 13 százalékában volt 300 ezer alatt a medián. A 300-400 ezer forintos sávba tartozók aránya 65 százalékos volt. A 400-500 ezres kategóriába sorolható a járások és kerületek 19 százaléka. Az 500 ezres ligába tartozók aránya kevesebb mint 3 százalékos.
