A Tisza győzelme a befektetési piacot is átalakítja? 11 ezer milliárd forint hever a bankszámlákon
Pitner Gábor Pintér Andrással, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő befektetési vezetőjével beszélt a Közös Költség podcastban.
A magyarok közel kétharmadának egyáltalán nincs befektetése, a többség tájékozatlannak tartja magát a befektetések világában, pedig ma már a piachoz és a tudáshoz is könnyebb hozzáférni, mint korábban valaha.
A magyarok alig harmada rendelkezik befektetéssel
– mondta Szitás Lóránt, az XTB piaci elemzője. A cég megrendeléséből készült reprezentatív kutatás szerint 62 százaléknak egyáltalán nincs befektetése. Akiknek van, azok a legszívesebben állampapírba fektetnek, 50 százalék válaszolt így, a befektetési alapokat 25 százalék, a részvényeket pedig 24 százalék jelölte meg.
A legnagyobb akadály a döntésképtelenség Szitás szerint, sokan kellően tájékozottak ahhoz, hogy befektessenek, de féltik kockára tenni a pénzüket.
A szakértő szerint ezt pénzügyi edukációval lehet orvosolni, az elbukott befektetés pedig nem veszteség, hanem tapasztalatszerzés. Ugyanez igaz az élet más területeire is Fuller Bianka pszichológus szerint is. Az önbizalomhiányt szerinte nem tanulással és tájékozódással lehet csökkenteni, hanem próbálkozással.
A többség (51 százalék) banki szolgáltatón keresztül fektet be, 28 százalék befektetési applikáción, 19 százalék pedig pénzügyi tanácsadó segítségével. Az online befektetési platformokkal kapcsolatban bizalmatlanok az emberek: mindössze 41 százalékuk felelt úgy, hogy megbízhatónak tartja ezeket az oldalakat.
Pitner Gábor Pintér Andrással, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő befektetési vezetőjével beszélt a Közös Költség podcastban.
A befektetők közül a többség azt szeretné elérni, hogy pénzügyileg függetlenné váljon vagy az maradjon, 26 százalék felelt így. 22 százalékot a magasabb hozam lehetősége ösztönzi a befektetésre, 18 százalék pedig az infláció elleni védelmet jelölte meg motivációként.
Havonta 50 ezer forintnál magasabb összeget mindössze 22 százalék lenne hajlandó befektetni, még akkor is, ha kedvező lehetőséget látna erre. Ennél kisebb összeget 52 százalék jelölt meg, 16 százalék pedig egyáltalán nem fektetne be, függetlenül attól, hogy milyen kecsegtető lehetőséget látna maga előtt.
Az elmúlt évek nem motiválták arra az embereket, hogy hosszú távra fektessenek be
– fogalmazott Imre Ádám, a MoneyVlog pénzügyi tanácsadó csatorna tulajdonosa. Véleménye szerint az elmúlt évtizedekben két-három évente volt egy-egy olyan, pénzügyi intézményeket érintő botrány, amely megtörte az emberek bizalmát a szektorban.
Az XTB felmérése alapján a válaszadók 73 százaléka saját bevallása szerint rendszeresen szokott tájékozódni pénzügyi témákban, ennek ellenére mindössze 41 százalék tartja magát tájékozottnak. A legtöbben (36 százalék) híroldalakról, gazdasági portálokról szerzik az információkat, 22 százalék pénzügyi tanácsadóktól, 20 százalék pedig online platformok edukációs anyagaiból. A közösségi médiát 18 százalék nevezte meg információs forrásként, 14 százalék pedig podcastokból tájékozódik.
A befektetést bármekkora összeggel, akár 10 ezer forinttal is el lehet kezdeni Szitás szerint. Aki most kezdi a befektetést, annak nem az a legfontosabb dolog, hogy az első befektetése sikeres legyen, hanem szerezze meg azt a magabiztosságot, hogy úgy tudjon gondolkodni magáról, mint egy befektető.
Nincs olyan, hogy túl korán kezdünk el befektetni vagy túl kicsi ötlettel
– tette hozzá Imre Ádám.
Az XTB elemzője azt is elárulta, hogy a platform magyar felhasználóinak körében a legnépszerűbbek a nagy amerikai techcégek – Nvidia, Apple, Tesla, Microsoft – részvényei, míg az árupiaci szerződések közül az arany és az olaj a leggyakoribb választás.
A Z generáció több kockázatot vállal a befektetéseivel, mint az előző nemzedékek, de ez nem jelenti azt, hogy nem akar megtakarítani. A fiatalokat többek között az ingatlanok drágulása és az infláció vette rá, hogy a részvények, az opciók és a Polymarket felé forduljanak.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Kriza Márton