Egyes burgenlandi járásokban az országos átlag több mint duplája az azbeszt miatti rákos megbetegedések száma
A hosszú látencia miatt az egészségügyi adatbázisokban is csak évtizedes késéssel jelenik meg, ha egy területet azbesztszennyezés ért.
Tovább gyűrűzik az azbesztbotrány: az osztrák Greenpeace Bécs több utcáján is azbesztes köveket azonosított az aszfaltban – írja az ORF.
Összesen nyolc utcában találtak azbeszttel szennyezett követ, de a környezetvédelmi szervezet szerint ez csak a jéghegy csúcsa: négyzetméterenként 200-500 azbesztrészecskét számoltak, ami kifejezetten magas szennyezettségre utal.
A kőzetben megtalálható apró rostok összessége akkor válik veszélyessé, amikor jellemzően fizikai behatás – az utak esetében a közlekedők – miatt a levegőbe, onnan pedig a tüdőbe kerül, a szervezet ugyanis nem tudja lebontani, ezért gyulladást és akár rákos megbetegedést is okozhat.
A Greenpeace kiemelte: a bécsi utcákon a szennyezett kövek már elég rossz állapotban vannak, vagyis régóta szennyezhetik a környezetet. Úgy vélik, a most azonosított nyolc helyszínen kívül máshol is használhatták ugyanazt a szennyezett burkolatot.
A Bécsi Útügyi Hivatal arról tájékoztatta az ORF-et, hogy a Greenpeace aggályait „természetesen nagyon komolyan vették, és alaposan kivizsgálják”. Átfogó laboratóriumi vizsgálatokat rendeltek el, illetve a burgenlandi események miatt új eljárást vezettek be az útépítéseknél. Mielőtt elkezdődne a munka, a meglévő útfelületet azbesztre tesztelik.
Hangsúlyozták: a jelenlegi projektekben nem használnak azbeszttel szennyezett kőzetanyagot, de az ellenőrzéseket ennek ellenére is fokozták. Azt is hozzátették, hogy az ép aszfaltfelületek nem jelentenek automatikusan közvetlen problémát, mivel az azbeszt csak a levegőbe kerülve jelent veszélyt.
Az idén tavasszal berobbant nyugat-magyarországi azbesztügy kezelése vált a bő évtized után újra felálló környezetvédelmi minisztérium egyik legsürgetőbb feladatává. A jelenlegi információk szerint három nyugat-magyarországi megyében legalább 250 településre szállítottak ausztriai bányákból származó, azbeszttartalmú kőzúzalékot, összesen 1,4 millió tonnát.
803 bejelentés, 181 kőzettani vizsgálat, több milliárd forintos költség – így áll épp az azbesztügy
A tárcaközi munkacsoportban már leosztották a feladatokat, így hamarosan elkészíti jelentését. Csak a laborvizsgálatok több mint 10 millióba kerültek, a legsúlyosabban érintett szombathelyi helyszín mentesítése többmilliárdos tétel lehet.
Az új kabinet kormányülésen és a parlamentben is tárgyalta az ügyet, amit azonban nem követtek érdemi intézkedések; sok esetben a helyi önkormányzatok próbálják – sokszor kapkodva, nem feltétlenül jó intézkedésekkel – kezelni a helyzetet.
Korábbi kérdésünkre a környezetvédelmi tárca azt írta, a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport május 19-én ült össze először, és azóta napi munkakapcsolatban van. Eddig felosztották egymás között a feladatokat, kijelölték a felelősöket, és határidőket szabtak. A munkacsoportba a rá vonatkozó május 18-i kormányhatározatban megnevezett 11 minisztérium mellett bevonták a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is.
Június végén azonban a kormánypárti képviselők lemondták, így ellehetetlenült a Szombathelyre tervezett parlamenti bizottsági ülés, amelyet az azbesztszennyezésről tartottak volna.
A szennyezésnek az egészségi kockázat mellett a pénzügyi vonzata is jelentős. Az eddig elvégzett laborvizsgálatok is több mint 10 millió forintba kerültek, illetve csak a legsúlyosabban érintett, szombathelyi helyszín mentesítése is többmilliárdos tétel lehet.
Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.
(via Telex)
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Charly Triballeau
