A szervezet egyúttal felszólította a kormányt, hogy hozzon átlátható intézkedési tervet a helyzet kezelésére, és vonja be a döntési folyamatba a civil és szakmai szervezeteket.
Az önkormányzat olyan területeket is elkezdett ellenőrizni, amelyekről a kivitelezők azt állították, nem került oda szennyezett osztrák kőzúzalék. Aztán kiderül, hogy mégis.
A város azonnal vizsgálatokat rendelt el, egyelőre nyolc helyen azonosítottak szennyezett követ az aszfaltban.
A volt közigazgatási és területfejlesztési miniszter állítja, őt a választások után megkereste a szombathelyi polgármester a szennyezés miatt.
A Greenpeace figyelmeztet, továbbra is érdemi intézkedésre, iránymutatásra és anyagi támogatásra várnak, mindeközben pedig hamarosan újra termelni kezdhetnek az osztrák bányák.
Több mint másfél milliárd euró kellhet hozzá, és akkor még csak az Ausztriában felhasznált azbesztes kő eltávolításáról van szó, kedvezményes áron.
A hosszú látencia miatt az egészségügyi adatbázisokban is csak évtizedes késéssel jelenik meg, ha egy területet azbesztszennyezés ért.
A tárcaközi munkacsoportban már leosztották a feladatokat, így hamarosan elkészíti jelentését. Csak a laborvizsgálatok több mint 10 millióba kerültek, a legsúlyosabban érintett szombathelyi helyszín mentesítése többmilliárdos tétel lehet.
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.
Az érintett utcák mentén óvoda és iskola is volt, ezért lépett az önkormányzat.
A látványos első lépések után konkrétumokat és iránymutatást várnak a kormányzattól az azbesztválság által érintett települések és a környezetvédők. A szennyezés rossz rövid távú kezelése visszaüthet.
Kiderült, miért forgalmazhatták évekig zavartalanul az osztrák kőbányák az azbeszttartalmú kőzetet, és hogy a veszélyesnek bizonyult szerpentinitnek nem minden része egyformán kockázatos. Eközben a rohonci bányából származó szállítmányokkal egészült ki az azbesztes adatbázis.
Már pénteken elkezdődik a kőzúzalék elszállítása az érintett helyszínekről.
Világos iránymutatás nélkül kapkodás van, ami akár ronthat is helyzeten – figyelmeztet az egészségügyi és a környezetvédelmi miniszternek címzett nyílt levelében a Greenpeace Magyarország. Felajánlották, hogy szívesen bekapcsolódnak a szakmai konzultációkba.
Nem egyértelmű, hogy mi a bányák kötelessége, hogy milyen esetben tiltott az azbeszttel szennyezett termékek forgalomba hozatala, és még abban sincs egyetértés, hogy az azbesztes kő milyen esetben és mennyire veszélyes.
A listán több mint 250 magyar település szerepel, de nem biztos, hogy mindenhova került szennyezett kőzúzalék.
Az osztrák államfőnél tett protokoll látogatás után Magyar Péter arról beszélt, hogy jól haladnak az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások, osztrák kollégája pedig jól fogadta, amikor kendőzetlenül beszélt az ausztriai eredetű magyarországi azbesztszennyezés kérdéséről.
A magyar kormányfő külföldi útja bécsi állomásának osztrák–magyar egyeztetésén gazdasági együttműködésről, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről és a régió erősítéséről tárgyaltak a felek.
Az Ausztriából érkezett zúzalékot leginkább utak és parkolók burkolására használták. Mostanra legalább 40 településen merült fel a szennyeződés gyanúja.
A hatóságok mellett egy magánszemély is végeztetett kőzetmintavételt.
