Vitézy Dávid nemrég bejelentette, hogy az M3-as metró vonalát több szakaszban Káposztásmegyerig hosszabbítanák meg, elsőként Rákospalota–Újpest vasútállomásig építenének ki két új megállókat.
AZ MBH Elemzési Centrum szerint a 2020–2021-ben készült tervezési dokumentumok a teljes, öt új állomást, felszíni szakaszt és járműtelepet is magában foglaló káposztásmegyeri beruházást 110 milliárd forintra becsülték, ők pedig úgy számolnak, hogy 2026-os árszinten a két új megálló nagyjából 120–160 milliárd forintból valósulhat meg.
https://hvg.hu/itthon/20260727_a-3-as-metro-meghosszabbitasanak-folyamataba-a-metrowagonmasht-is-be-kellene-vonni
Hozzátették, az első szakasz kiépítése a teljes projektnek nem egyszerűen kétötöde, ugyanis a két drága, föld alatti állomás, a városi kéreg alatti pálya, a közműkiváltások és a telekszerzések tartoznának az első ütembe, és a szakértők szerint a hátralévő három felszíni állomás, a járműtelep és a P+R együtt sem kerülne többe, mint a most megépítendő föld alatti szakasz.
Megjegyezték azt is, ugyan az összeg a jegybevételekből nem térül meg, de figyelembe lehet venni például a társadalmi hasznot. „Egy 140 milliárd forintos beruházásnak harmincéves értékelési időszakkal és 4 százalékos reál diszkontrátával számolva évente mintegy 8 milliárd forintnyi nettó társadalmi hasznot kellene létrehoznia ahhoz, hogy a beruházási költséget fedezze” – áll a közleményükben.
Érdemes megnézni azt is, hogy milyen hatással van a fejlesztés az ingatlanárakra. Egy kutatás szerint azok az állomások növelték a környező ingatlanok értékét, amelyek új hálózati kapcsolatot hoztak létre, így ebben az esetben Rózsa utca és Rákospalota-Újpest 500–800 méteres környezetében 5-10 százalékos relatív ingatlanár-prémium alakulhat ki ahhoz képest, mintha a metró nem épülne meg. Persze más tényezőket is figyelembe kell venni, és az építkezés éveiben zaj, a por, a közúti korlátozások és a gyalogos kapcsolatok romlása ideiglenesen csökkentheti a közvetlenül érintett lakások és üzletek vonzerejét.
Ami pedig a tartós gazdasági előny illeti: a beruházás rövid távon jelentős keresletet teremtene a mérnöki szolgáltatásokban és az építőiparban, de előbbi csak a közlekedés működésének javulásából származhat, például azzal, hogy a gyorsabb, kiszámíthatóbb utazás csökkenti az ingázás idő- és bizonytalansági költségét. Hozzátették, a közúti tehermentesítéshez szükség van kényelmes vasút–metró átszállásra, sűrű elővárosi menetrendre, jó gyalogos és kerékpáros kapcsolatokra, valamint olyan parkolási rendszerre van szükség, amely nem arra ösztönzi az autósokat, hogy Újpestig továbbra is gépkocsival jöjjenek.
Nyitókép: Budapesti Közlekedési Központ
