A magyar Tesco – a nemzetközi számviteli szabályok, az IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti beszámolója alapján – nettó árbevétele meghaladta a 741 milliárd forintot, ami 6,3 százalékos növekedést jelent az előző üzleti évhez képest – derül ki a friss adatokból.
Az IFRS-nek megfelelő beszámoló azért fontos, mert a magyarhoz képest más szabályok szerint működik, és a boltlánc az előbbi alapján mutatja be az eredményeit. A vállalat pénzügyi vezetése szerint az IFRS-re átállás nem a mostani üzleti évhez kötődik: azt több mint két éve készítik elő, és hosszú informatikai, számviteli és könyvvizsgálati projekt előzte meg. A cél az volt, hogy megszűnjön a magyar és a nemzetközi számviteli szabályok szerinti párhuzamos könyvelés.
Az átállás adósemleges, vagyis nem befolyásolja sem a társasági adó, sem a kiskereskedelmi különadó összegét
– tudta meg lapunk a cégtől.
Ebből a számviteli váltásból adódik az is, hogy a boltláncokat bevétel szerint rangsoroló Trade Magazin-listán a Tesco 2025-ös bruttó bevételére csak becslés vonatkozott, ez pedig lényegében stagnálásról szól, miközben a tényadat szerint 6 százalékkal nőtt a forgalom.
Százmilliárdok, különbségek és a hulladékkoncesszió
Az úgynevezett kiegészítő mellékletben szerepel egy 783 milliárd forintos nettó árbevételről szóló adat is, ami szintén bő 6 százalékos éves növekedést jelent. A 741 és 783 milliárdos adat közötti eltérés azzal magyarázható, hogy a Tesco hulladékkoncessziós alvállalkozói tevékenysége miatt úgynevezett szétválasztási beszámoló készítésére kötelezett, amely rendeletileg szabályozott módon a magyar számvitelnek megfelelő, összköltség eljárású struktúrát ír elő az eredménykimutatás bemutatására.
Így bár a szétválasztási beszámoló részben ugyanaz, a 10,3 milliárd forintos veszteség szerepel, de az IFRS és a magyar számvitel közötti eltérések miatti egyes eredménytételek másképp kerülnek besorolásra. A két szám ezért nem hasonlítható össze közvetlenül, a vállalat szerint a működés értékelésére a 741 milliárd forintos IFRS-adat tekinthető irányadónak.
Így bár a szétválasztási beszámoló részben ugyanaz, a 10,3 milliárd forintos veszteség szerepel, de az IFRS és a magyar számvitel közötti eltérések miatti egyes eredménytételek másképp kerülnek besorolásra. A két szám ezért nem hasonlítható össze közvetlenül, a vállalat szerint a működés értékelésére a 741 milliárd forintos IFRS-adat tekinthető irányadónak.
A vállalat friss beszámolójából az derül ki, hogy a cég jelentősen, 20 milliárd forinttal javította jövedelmezőségét: bár az adózott eredmény soron 10 milliárd forintos veszteség szerepel, ez harmada az egy évvel korábbinak. Az üzemi eredmény ennél is kedvezőbb képet mutat:
a veszteség mindössze 870 millió forint volt, vagyis a Tesco működése gyakorlatilag nullszaldó közelébe került.
Ha a Tesco a magyar számviteli sztenderdeknél marad, akkor ezen a soron valószínűleg pozitív eredmény jelenne lenne. Ez azt jelenti, hogy üzemi szinten jelentős javulást ért el a boltlánc.
Ez több tényezővel magyarázható.
- A kiskereskedelmi árbevétel több mint 6 százalékos növekedése önmagában közel 14 milliárd forinttal javította az eredményt.
- Közben az eladott áruk beszerzési értéke (alábé) az előző évi mintegy 498 milliárd forintról 528 milliárd forint fölé nőtt, ami egyezik az árbevétel 6 százalékos ütemével: ez is mutatja, hogy a Tesco kereskedelmi árrése lényegében stabil maradt.
- A társaság eredményét javította az is, hogy az előző üzleti évben még egyszeri tételként terhelte egy mintegy 12,7 milliárd forintos értékvesztés, amelyet a szigetszentmiklósi logisztikai központtal kapcsolatban kellett elszámolni. Ez a friss eredménybeszámolóban már nem jelentkezett.
A tescós számok szerint a bérköltség meghaladta a szóban forgó üzleti évben a 69 milliárd forintot, ami közel 9 százalékos emelkedést jelent. Mindez úgy történt, hogy az átlagos létszám alig, mintegy 2 százalékkal csökkent, vagyis
a vállalatnál összességében 10 százalék körüli bérfejlesztés ment végbe.
A jelentős ingatlanvagyonnal és frekventált helyen lévő üzlethelyiségekkel rendelkező boltlánc számaiból kiderül az is, hogy a bérbeadásból származó bevétel meghaladta a 11 milliárd forintot, ami közel 9 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Ezek az akadályok
A Tescót – a több kiskereskedelmi lánchoz hasonlóan – érzékenyen érintik a korlátozások, ezen belül például az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó. Utóbbi az idén februárban zárult üzleti évben 28,6 milliárd forintos tételt jelentett, ez közel háromszor akkora összeg, mint a teljes éves vesztesége, és megközelíti a kiskereskedelmi árbevétel 4 százalékát. A vállalat eredményét továbbra is rontja az árrésstop is, amely szűkíti a kereskedelmi mozgásteret, és csökkenti a jövedelmezőséget.
A mostani beszámoló azért is érdekes, mert az utóbbi hetekben piaci pletykaként megint felmerült a Tesco távozása a magyar piacról. A Financial Times arról írt, hogy a brit anyavállalat akár a teljes kelet-európai régiót elhagyná. A brit óriás, ahogy korábban, most sem kommentálja a magyarországi vagy régiós működésével kapcsolatos piaci találgatásokat. Ezt tőzsdei cégként nem is teheti meg, szigorú szabályok vonatkoznak az ilyen lépésekre.
Bár egy tőzsdei cég bármikor dönthet ilyen lépésekről, a nyilvános adatok nem egy visszavonuló vállalat képét mutatják: a cég idén folytatni kívánja Premier franchise-hálózatának bővítését. Pálinkás Zsolt vezérigazgató a HVG-nek pár hete azt mondta, idén akár negyven ilyen üzlet nyitása is tervben lehet, a cég hosszabb távon pedig százas nagyságrendű hálózat létrehozásán gondolkodik.
https://hvg.hu/gazdasag/20260716_terjeszkedest-tervez-a-tesco-negyven-uj-bolttal-bovulhet-a-premieres-halozat
Érdekes jelzés a jövőre nézve az is, hogy a vállalat halasztott adókövetelést mutatott ki. Ilyen tételt a számviteli szabályok szerint csak akkor lehet elszámolni, ha a menedzsment arra számít, hogy a következő években elegendő adóköteles nyereséget termel majd a társaság. Ez önmagában nem jelent eredmény-előrejelzést, de arra utal, hogy a vezetés hosszabb távon nyereséges működéssel számol.
Érdemes a többiekkel is összevetni a Tesco bizonyítványát. A SPAR ugyan növelte árbevételét, de vesztesége továbbra is meghaladta a 20 milliárd forintot, az Aldi szintén veszteséges évet zárt, míg a Penny a forgalom növekedése ellenére került mínuszba. Közös ugyanakkor valamennyi nagy külföldi láncnál, hogy a működést jelentősen rontják a kiskereskedelmi szereplőkre kivetett magyarországi terhek.
A Tesco 28,6 milliárd forintos kiskereskedelmi különadója és a többi riválisnak is tízmilliárdokat jelentő terhelés kivezetése vagy jelentős csökkentése jókora potenciál lenne a szektorban ahhoz, hogy a boltláncok újra invesztálni kezdjenek a hazai piacon. Ráadásul a vevőkért folytatott rendkívüli éles versenyben a különadó esetleges eltörlése után a „megmaradó” pénz egy részét nem teszik zsebre a vállalatok, hanem tovább élesedne a verseny, akár kedvezmények, akciók és további beruházások formájában.
Arról egyelőre nincs hír, hogy az új kormány mit tervez az árrésstoppal, a plázastoppal és a különadóval. Utóbbi kivezetése a költségvetés jelenlegi gyenge helyzete miatt jó eséllyel egyelőre nem opció. Mindenesetre a boltláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség és a kormány illetékesei között folynak a tárgyalások a szektorra vonatkozó szabályok esetleges módosításáról.
