Putyin a nyilvánosság előtt nyomasztotta alapkamat-csökkentésért az orosz jegybank elnökét

Az orosz elnök eddig ilyet nem csinált, korábban kényesen ügyelt arra, hogy a jegybank legalább látszólag független legyen a kormánytól.

  • HVG

Júliusban kétszer is jelezte Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy az orosz jegybanknak csökkentenie kellene az alapkamatát. Ezek után ez július 24-én meg is történt, amikor a pénzintézet 25 bázisponttal, 14 százalékra mérsékelte az alapkamatot, majd bejelentette, hogy a döntést mindentől függetlenül hozta meg – írja a Bloomberg.

Ugyanakkor ez több szempontból is szokatlan. No persze nem az, hogy Oroszországban az van, amit Vlagyimir Putyin akar, hanem az, hogy az orosz elnök ilyetén fáradozásai a nyilvánosság számára is láthatóvá váltak. Putyin ugyanis korábban nagyon ügyelt arra, hogy legalább a látszata meglegyen annak, hogy a jegybank egy a kormányzattól független szervezet, amit nem a Kremlből irányítanak kézi vezérléssel.

Ráadásul a jegybank döntését nem előzte meg előrejelzés, így a befektetőket elbizonytalaníthatja, hogy fogalmuk sincs arról, hogy milyen további lépéseket tervez az intézet.

„Az elnök korábban tartózkodott attól, hogy kommentálja a Központi Bank működését, de most már elkezdte ezt tenni. Eközben a nagyvállalatok hónapok óta nyilvánosan panaszkodnak a magas kamatokra. Ezek a tényezők együttesen növelték a Központi Bankra nehezedő nyomást” – jegyezte meg Oleg Vjugin közgazdász, az Orosz Központi Bank volt alelnöke.

A Bloomberg forrásai úgy tudják, hogy Putyin a kulisszák mögött meg is üzente Elvira Nabiullina jegybankelnöknek, hogy a jelzéseit nem veheti félvállról.

Vjugin szerint a jegybanki függetlenség szempontjából a fő kérdés az, hogy a szabályozó hatóság mit fog tenni ezután. „A döntő próba a szeptemberi ülésen lesz, amikor a Központi Bank áttekinti az új inflációs adatokat. És ezek a számok aligha lesznek biztatók” – tette hozzá.

A lap szerint ez a jegybanki alapkamatot érintő epizód jól illusztrálja, hogyan változtatta meg a négy éve tartó háború az orosz állami intézményeket.

„A Központi Bank, amelyet egykor technokratikus függetlenségéért becsültek, egyre inkább olyan rendszerben működik, ahol a politikai prioritásokat egyre nehezebb elválasztani a monetáris politikától” – áll a cikkben.

Putyin ilyetén aktivitása minden bizonnyal nem független attól, hogy szeptemberben választások lesznek Oroszországban, ahol ugyan az elnök személyéről nem döntenek, ellenben a törvényhozás összetételéről viszont igen, és az utóbbi hónapok folyamán, az ukrán dróntámadások következtében is nehezedő gazdasági helyzet következtében Putyin bizalmi indexe hatalmasat zuhant. Ez a visszaesés pedig a kormánypártra is kihathat.

Hozzászólások