Fidesz-közeli embereket ültettek Krausz Ferenc alapítványának felügyelőbizottságába
Az Élvonalnak több százmilliárdos támogatást ítélt oda a Hankó-féle Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tisza-kormány azonban felbontotta a szerződést.
A Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ mellett a Nobel-díjas fizikus által vezetett Élvonal Alapítvány vagyona is visszaszáll az államra.
Átveszi az állam augusztus 31-én a Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Alapítvány közfeladatait és az alapítvány alá tartozó, szintén Krauszhoz köthető Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.-t (CMF) is. A szervezetek vagyona ezzel visszaszáll az államra – írja a Telex a Tudományos és Technológiai Minisztérium tájékoztatása alapján.
Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítvány (kekva) volt – a Tisza-kormány a kekvák megszüntetése mellett döntött, így ez július 31-én meg is szűnt –, az alapítványba a Fidesz-kormány két hónappal a választás előtt egy szerződéssel 261,7 milliárd forint állami pénzt szervezett ki.
Később kiderült, hogy a hatéves szerződést egy keretmegállapodás alapján kötötték, a szerződésből pedig az látszott, hogy összességében még hosszabb időre, legalább 25 évre biztosította az előző kormány az alapítvány finanszírozását, ami ezzel már 1000 milliárdos összeget jelent.
Az Élvonalnak több százmilliárdos támogatást ítélt oda a Hankó-féle Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tisza-kormány azonban felbontotta a szerződést.
Az állam még legalább egy további 25 éves keretmegállapodást biztosan tervezett az első 25 éves időszak lejárta után, így akár 50 évre gondoskodott volna az alapítvány finanszírozásáról. A Tudományos és Technológiai Minisztérium azt még május közepén bejelentette, hogy felbontja az Élvonallal a korábbi szerződését, és visszautaltatott Krausszal 22 milliárd forint támogatást.
A CMF is jelentős összegeket kapott állami támogatásként. A nonprofit cég finanszírozását közfeladat-finanszírozási szerződés biztosította, amelyet 2024. június 28-án írtak alá. Ez alapján a CMF-nek arra az évre 3,2 milliárd forint finanszírozást irányoztak elő, 2025-re 18,5 milliárdot, idénre pedig 26,9 milliárdot. A 2024-es és 2025-ös összegeket megkapta, és a 2026-os évre előirányzott közel 27 milliárd forint több mint 80 százalékát is már az első negyedévben, még a választás előtt kiutalták. A fennmaradó 1,737 milliárd forint kiutalása nem történt még meg.
El is bukták első fokon a Magyar Hang ellen indított sajtó-helyreigazítási perüket.
A CMF korábbi tulajdonosa a Semmelweis Egyetem Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványa volt, amely szintén kekva formában működött. Azt a Tudományos és Technológiai Minisztérium még nem tudta megmondani, hogy később kihez kerül majd át a CMF tulajdonosijog-gyakorlása, azt írták a Telexnek, hogy erre több forgatókönyv is van. Arra, hogy a kutatóközpont működéséhez szükséges finanszírozást milyen forrásból biztosítják a jövőben, azt válaszolták: ez alapvetően összkormányzati kompetencia, amiben kezdeményező szerepe a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak lesz.
Nyitókép: Krausz Ferenc. Fotó: AFP / DPA / Karl-Josef Hildebrand
Balogh Tamás László a közösségi oldalán magyarázza meg a lépést.