Az elmúlt közel tíz év legalacsonyabb inflációja 1,2 százalék volt a KSH legutóbb közölt adatai szerint, az uniós összehasonlítási célokra használt harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján azonban 1,6 százalék lett. Ezzel együtt is a múlt hónapban Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb az infláció az egész Európai Unióban, egyedül a svédországi és a csehországi előzte meg – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az euróövezet éves inflációs rátája júliusban az előzetesen becsültnek megfelelően 2,9 százalékra emelkedett a júniusi, február óta a legalacsonyabb szintet jelentő 2,8 százalékról. Egy évvel korábban, 2025 júliusában 2,0 százalék volt az euróövezeti fogyasztói árindex éves emelkedésének mértéke.
A legalacsonyabb éves inflációs rátát Svédországban (0,3 százalék) és Csehországban (1,3 százalék) regisztrálták, a dobogó harmadik helyén pedig Magyarország és Dánia osztozik egyaránt 1,6 százalékos árindexszel.
A legmagasabb éves inflációt Romániában (8,2 százalék), Litvániában (5,4 százalék), valamint Cipruson és Bulgáriában (egyaránt 4,4 százalék) jegyezték fel. Júniushoz képest az éves infláció 15 tagállamban csökkent, háromban változatlan maradt, kilenc tagállamban pedig emelkedett.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi középtávú inflációs cél túl magas. Amennyiben ez döntéshozói szinten is lecsapódik, az sokrétű átalakításokhoz vezethet a magyar nemzetgazdaság szövetében. Érintheti az államháztartást, a fizetéseket, vagy akár azt is, hogy hétköznapi tárgyakért mennyit kell fizetni a boltban.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt