Adóellenőrzés alá kerülni Magyarországon rendszerint valószínűség kérdése. A bizalmi vagyonkezelést használó családoknál most nem az lesz
– írja tájékoztatójában az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., amelyben végigveszik, hogyan készüljenek azok, akiket érint az a nyár végi döntés, ami értelmében adóhatósági vizsgálatnak kell alávetni kivétel nélkül minden 2023 előtt alapított bizalmi vagyonkezelőt és magánalapítványt.
A NAV-nak nem csak a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők kezelt vagyonát és a magánalapítványokat kell ellenőriznie, hanem 2018 januárjától – az elévülési időn belül – valamennyi kezelt vagyont. Még az sem ússza meg, aki időközben megszüntette a struktúráját: ilyenkor a vagyonrendelőnek, az alapítónak vagy a csatlakozónak teszik fel a kérdéseket az adóellenőrök.
A megszüntetés tehát nem kiút.
„Ritkán fordul elő, hogy a jogalkotó törvényi szinten írja elő, kit és milyen szempontok szerint kell ellenőrizni” – idézik a közleményben Békés Balázst, az SQN Trust igazgatósági tagját és a BékésPartners alapító partnerét, aki szerint egyrészt kellemetlen, hogy az ellenőrzés nem mellőzhető, és hogy a törvényben felsorolt szempontok nem is korlátozzák az adóhatóságot, másrészt viszont előre látható, mi következik.
https://hvg.hu/360/20260811_hvg-bizalmi-vagyonkezeles-korrupcio-adoelkerules-allami-felugyelet-adohatosagi-szigor
A csomagnak két rétege van: az augusztus 31-től ilyen konstrukciókba bevitt vagyonra új rendszer vonatkozik, ahol a felértékelésből származó adóelőny lehetősége megszűnt, de az ellenőrzési kötelezettség kizárólag a múltra vonatkozik, és a korábban bevitt vagyonra a régi szabályok érvényesek: az ötéves várakozási idő letelte után a kiadás továbbra is adómentes lehet.
Megvizsgálják például, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló konstrukció jogszerűen jött-e létre:
- először a keletkezés körülményeire kérdeznek rá, hogyan, milyen céllal és milyen személyes, gazdasági háttérrel jött létre a kapcsolat a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel;
- mi áll a kezelt vagyonhoz készült írásos szövegtervezetekben,
- meddig áll(t) fenn a konstrukció és
- valójában ki döntött.
Az SQN Trust szakértői szerint a legélesebb választóvonal az első pontnál azonosítható: mást mutat, ha az ügyfél egy már fennálló élethelyzettel – közelgő generációváltással, betegséggel, cégeladással – fordult szakemberhez, és mást, ha a kapcsolat egy adómegtakarítási ajánlatból indult.
Ebben az esetben azt kell bizonyítani, hogy valóban volt olyan valós esemény vagy szándék, ami indokolta a vagyonrendezést – feltéve, hogy maradt róla nyom.
https://hvg.hu/gazdasag/20260727_bizalmi-vagyonkezelok-adoelony-nav-ellenorzesek-jalsovszky-ugyvedi-iroda
A szerződések tartalmánál vizsgálják azok terjedelmét és részletezettségét, valamint az adóelőnnyel összefüggő rendelkezéseket, ez a legkényesebb pont. Ide tartozik például a sikerdíj. A sikerdíjból nem következik, hogy a vagyonkezelés elsődleges célja az adómegtakarítás lett volna, hiszen ez bevett díjszabási forma.
A harmadik esetben részben az idő dönt: a rövid élettartamú konstrukció – különösen, ha a jogviszony nem sokkal egy nagyobb kiadás után megszűnik – arra utal, hogy a struktúra célja az ötéves várakozási idő „letöltése” volt. A logika fordítva is működik: az évek óta folyamatosan működő vagyonkezelés visszamenőleg is a valós szándékot támasztja alá. A másik kérdés a döntéseké, hogy ki hozta meg ezeket, hogy a vagyon feletti tényleges rendelkezés átszállt-e. Ha a vagyonrendelő minden érdemi döntést maga hozott meg, az már nem adóelőny-kérdés, hanem a jogviszony valódiságáé” – idézték Horváth Balázst.
Itt szerkezeti előnyben vannak az engedéllyel működő, üzletszerű vagyonkezelők: a felügyelt működés magától termeli a papírt, a határozatokat, a beszámolókat és a kedvezményezetti tájékoztatásokat. A családi vagy baráti körben, eseti jelleggel ellátott vagyonkezelésnél ez a nyom gyakran teljesen hiányzik – nem azért, mert a szándék nem volt valós, hanem mert senki nem gondolt arra, hogy ezt egyszer igazolni kell.
https://hvg.hu/gazdasag/20260720_bizalmi-vagyonkezelo-adozas-kiskapu-bezar-ruff-balint-tisza-nav
Az utolsó csoport a vagyonrendelés és az első, tőkeként kifizetett vagyonkiadás közötti időt, valamint a kiadás okát vizsgálja. A vizsgálat érdemi tétje, hogy mi volt a vagyonkiadás – és vele az adóelőny érvényesítése – oka. Egy lakásvásárlás vagy tervezett generációváltási lépés önálló, ellenőrizhető ok – ha van róla nyom. Viszont ha az egyetlen felhozható indok az, hogy letelt az öt év, az önmagában is árulkodó.
Ez az egyetlen pont a szakértők szerint, amelyen a jövőre nézve azonnal lehet javítani: mostantól minden kiadásnál érdemes néhány mondatban rögzíteni, mi váltotta ki. Augusztus 31-től ráadásul a nem tulajdonátruházó juttatások – tipikusan a kezelt vagyonhoz tartozó ingatlan vagy autó ingyenes használata – szintén adójogi következménnyel járnak a legszűkebb hozzátartozói körön kívül.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock
