Ősztől ellenőrzés-sorozatra készülhetnek a három évnél régebben alapított bizalmi vagyonkezelők, ha átmegy az erről szóló törvény. A NAV szigorúan meg fogja vizsgálni, nem adóval ügyeskedés volt-e a céljuk, és ha ezt találja lecsap. Szakértők szedték össze mire készüljenek.
Augusztus 31. után ellenőriznie kell a NAV-nak a bizalmi vagyonkezelők (bvk) által kezelt vagyonokat és a magánalapítványokat, amennyiben a jelenlegi formájában fogadják el az erről szóló törvényjavaslatot. A tev részleteit Jalsovszky Ügyvédi Iroda foglalta össze. Kiemelik: a kormány így nem csak átírná – ismét – a bizalmi vagyonkezelés adószabályait, de adóellenőrzési kötelezettséget is bevezetne. Mint írják,
szokatlan, hogy ne a NAV maga jelölje ki a bvk-kra vonatkozó ellenőrzési iránycélokat, hanem azokat a jogalkotó törvényben határozza meg számára. Most mégis ez történik.
A szakértők szerint az intézkedés azt szolgálja, hogy feltárják az adóelőnyök megszerzésére létrehozott vagyonkezelési struktúrákat, és visszaszerezzék azokat, amelyeket esetlegesen rendeltetésellenes joggyakorlással szereztek meg.
Nem a bizalmi vagyonkezelést számolná fel a Tisza, hanem azokat az adózási előnyöket, amelyek miatt az elmúlt években sok kritika érte a konstrukciót. Az eddigi adómentességet adóhalasztással váltanák fel, miközben kötelező NAV-ellenőrzéseket is bevezetnének. A nyilvánosság előtt ugyanakkor továbbra sem derülne ki, kik a vagyonrendelők és a kedvezményezettek.
Első körben azokat a kezelt vagyonokat kell vizsgálnia a NAV-nak ősztől, amelyek vagyonkezelőjét 2023. szeptember 12. előtt vették nyilvántartásba. A következő kör 2028. január 1-jétől indulna, ekkor valamennyi kezelt vagyonra kiterjedne az ellenőrzés.
A javaslat szigorát jól jelzi, hogy a vagyonkezelési jogviszony megszűnése sem jelent kibúvót az ellenőrzés alól, ilyen esetben a vagyonrendelőt, az alapítót, vagy a csatlakozót veszik elő, az általános adóelévülési szabályokat ugyanakkor meghagyják.
„A javaslat az ellenőrzések lefolytatására nem állapít meg külön eljárási szabályokat, így azok az általános szabályok szerint folynának le. Elvileg tehát a NAV-ra van bízva, hogy az egyes vagyonkezelési jogviszonyokat csak egy lazább jogkövetési vizsgálatnak veti-e alá, vagy az adóellenőrzés teljes szigorával csap-e le a kezelt vagyonokra” – idézték Bereznai Henriket, a Jalsovszky szenior ügyvédjét.
Eddig is furcsa összefonódás volt az egykori fideszes miniszterfeleség és egy cég között, de most már nemcsak magántőkelap birtokolja a cégből kivált ingatlanvállalkozásokat, hanem még egy bizalmi vagyonkezelőbe is beletették a vagyont.
Azokra a vagyonkezelési struktúrákra, amelyeket az érintettek azzal a céllal hoztak létre, hogy korábban megszerzett vagyonelemeket felértékeljenek, majd az így keletkezett nyereséghez azonnal, adómentesen hozzáférjenek. Vizsgálni fogják várhatóan a dokumentációk teljességét is és pontatlanság esetén mulasztási bírságot fognak kiszabni. Feltárják majd a kezdeményezetti kifizetéseknek álcázott, egyébként más üzleti szándékot leplező juttatásokat is.
A vagyonkezelési szerződéseket nem elnevezésük, hanem tényleges tartalmuk szerint vizsgálják majd, a NAV-nak figyelembe kell vennie, hogy
„A javaslat külön vizsgálandó szempontként emeli ki a vagyonkezelési jogviszony fennállásának időtartamát, valamint a vagyonrendelés és az első vagyonjuttatás között eltelt időt. Ez borítékolhatóan azt jelenti, hogy
azok a vagyonkezelések, amelyekben a kedvezményezett rövid időn belül jutott kifizetéshez, különösen szigorú elbírálás alá esnek majd
– idézték Baráti Ákost, a Jalsoszky partner ügyvédjét.
Ezzel formálisan kivonta magát az egyik cége tulajdonosi köréből, amely egy 13. kerületi luxuslakás fölött is rendelkezik.
A NAV-nak kifejezetten vizsgálnia kell a közreműködő tanácsadók és ügyvédek előkészítő tevékenységét is, így például a szerződéskötést ösztönző tanácsadói kommunikációt és a különböző szerződéstervezeteket. Ez egyúttal felveti azt a kérdést, hogy a bizonyítás során miként kezelhetők az ügyvéd és ügyfele közötti, ügyvédi titoknak minősülő közlések.
Az ellenőrzés ezért várhatóan jóval túlmutat majd a vagyonkezelési szerződés áttekintésén: a NAV bekérheti és egymással összevetheti a létrehozást megelőző levelezéseket és szerződéstervezeteket, a vagyonértékeléseket, a vagyonkezelői döntéseket és vagyonjuttatási kérelmeket, a banki és számviteli nyilvántartásokat, valamint a vagyonrendeléstől az esetleges értékesítésen át a vagyonjuttatásig vezető teljes pénz- és eszközutat.
Ennek során az érintetteket is nyilatkoztathatja, és azt is vizsgálhatja, hogy a vagyonkezelő ténylegesen ebbéli minőségében járt-e el, illetve a könyvelés, a bevallások, az adatszolgáltatások és a tényleges pénzmozgások összhangban állnak-e egymással.
Ha a NAV arra jut, hogy a konstrukció elsődleges célja az adótörvények megkerülése volt, vagy az más szerződést álcázott, az adóelőnyt megtagadhatja, az ügyletet a valódi tartalma szerint átminősítheti és adókülönbözetet állapíthat meg.
Ehhez késedelmi pótlék és főszabály szerint az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság társulhat; eltitkolt bevétellel vagy hamis, meghamisított, illetve megsemmisített bizonylatokkal, könyvekkel vagy nyilvántartásokkal összefüggő adóhiánynál az adóbírság mértéke akár az adóhiány 200 százaléka is lehet.
A hibás vagy elmulasztott nyilvántartás, bevallás vagy adatszolgáltatás pedig adókülönbözet nélkül is önálló mulasztási bírságot vonhat maga után.
A bizalmi vagyonkezelés általában a legtehetősebbek asztala, ilyen struktúrát egymilliárd forintos vagyon alatt ritkán alakítanak ki. Az ügyfelek célja vagyonuk megőrzése, de vajon hogyan állnak a generációváltással, és miért pont az elmúlt egy évben lendült fel a piac?
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
