Több mint kétezer bizalmi vagyonkezelési szerződés él Magyarországon, egyetlen negyedév alatt 13 százalékkal nőtt a számuk. Mi áll a boom mögött, és miért akarja átalakítani a rendszert a Tisza-kormány?
A téma a nemzetközi trendek, az államháztartási nyomás és a nagy magánvagyonok növekvő láthatósága miatt rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű; a bizalmi vagyonkezelési (bvk) struktúrák ezzel egyidejűleg kerülnek a szabályozási fókusz középpontjába. Nemcsak azért, mert jelentős vagyont koncentrálnak, hanem azért is, mert ezekben a konstrukciókban a vagyon értékelése, nyilvántartása és gazdasági tartalma sokszor jóval transzparensebb, mint a hagyományos magánvagyoni struktúrákban – hívja fel a figyelmet írásában Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője.
Reflektorfénybe került a bizalmi vagyonkezelés (bvk), miután Kármán András parlamenti meghallgatásán úgy fogalmazott: „megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez indokolatlanul kapcsolódó kedvezményeket”. A mondat felületes olvasatban sokaknál riadalmat okozott, némileg félremagyarázva azt: mintha azt jelentené, hogy a bvk teljes jogintézményét kivonják a forgalomból. A félreértések elkerülése végett fontos tisztázni, mit jelent a mondatban az „indokolatlan” adóelőny, és mi az, ami továbbra is teljesen védhető keretek között maradhat. A témáról Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője ad áttekintést.
Az ügylet a tulajdonosi konstrukció miatt nem bizonyítható, az érintett felek hallgatnak, de a pénzáramlás megtörtént, és a nagyságrend a G7 szerint stimmel.
Az Apelso-t választotta magyarországi partneréül a BlackRock alapkezelő az alternatív befektetések területén. Illés István, az Apelso cégtársa elmondta, az együttműködésnek köszönhetően hamarosan az ügyfeleik is részesedhetnek a private markets befektetések dinamikus bővüléséből. A family office és wealth management szolgáltatásokat nyújtó vagyonkezelő további két új alternatív alappal is készül: az épp most induló ingatlanfejlesztésekbe fektető alap mellett egy hedge fund meghonosítását is tervezik.
A bizalmi vagyonkezelés (bvk) hosszú távú döntés, amely révén akár jelentős adómegtakarítás is elérhető. A kínálkozó előnyök rövid távon gyümölcsözőnek gondolt kihasználásával a vagyonrendelő hosszú távon azonban könnyen „lábon lőheti magát” – hívja fel a figyelmet Székely György, az Andersen Adótanácsadó Zrt. partnere arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen adózási előnyökkel és buktatókkal kell számolniuk azoknak, akik a vagyonátadásnak ezt a módját választanák.
Pontosan meghatározható, hogy mi történjen a családi vagyonnal és vállalkozással, ha bizalmi vagyonkezelésbe kerülnek, de a szerződés nincs kőbe vésve. A feltételek életszerűen alakíthatók, ez pedig még hatásosabbá teszi ennek a megoldásnak a fő erényét. Nevezetesen azt, hogy egyben tartja a tulajdonosi jogokat.
Adóoptimalizálás, folyamatosan finomított szabályozás, és ezt kísérő heves viták – sok szó esik ezekben a hetekben is a bizalmi vagyonkezelésről. Arról azonban, hogy mire is jó ez az intézmény – egészen pontosan: milyen helyzetekben lehet elképesztően egyszerű és biztonságot jelentő megoldás ez – keveset beszélünk. Soós Péternek, a HOLD Alapkezelő partnerének és szenior privátbankárának az írása ez utóbbiról szól.
Lényegesen gördülékenyebbé teszi a generációs vagyontranszfert a bizalmi vagyonkezelés még akkor is, ha van végrendelet, és nem a hagyatéki eljárás sokszor elhúzódó eredményére kell várnia az örökösöknek. Tekintsük át, hogy mitől lehet jobb a bizalmi vagyonkezelés, mint a másik két megoldás!
Lejtmenetben lévő gazdasági helyzetben vagy egészen kusza családi viszonyok közepette is zökkenőmentessé teheti a generációs vagyontranszfert a bizalmi vagyonkezelés. Az adóoptimalizációs előnyökkel is rendelkező megoldással olyan személy is bekerülhet a kedvezményezetti körbe, aki nem tartozik a törvényes örökösök közé.
A két újkeletű vagyontervezési eszköz célja és előnye hasonló, de felépítésük eltérő. Mindkettő segítségével el lehet érni a vagyonvédelmi-, elkülönítési és tervezési célokat, sőt mi több, adózási szempontból is ugyanazok az előnyök illetik meg mindkét instrumentum használóit. Mégis vannak különbségek – ezeket járjuk körül szakértő segítségével.
A bizalmi vagyonkezelés általában a legtehetősebbek asztala, ilyen struktúrát egymilliárd forintos vagyon alatt ritkán alakítanak ki. Az ügyfelek célja vagyonuk megőrzése, de vajon hogyan állnak a generációváltással, és miért pont az elmúlt egy évben lendült fel a piac?
Az MNB a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek banki átvilágítását és az ehhez kötődő monitoringtevékenységet áttekintő vizsgálata nyomán 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, míg az Erste Bankot figyelmeztette.
Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.