Informatikai fejlesztési hullám előtt állhatnak a nagyobb magyar cégek, miközben sokuknál a meglévő rendszerek összekapcsolása sem megoldott. Az SAP Hungary nem reprezentatív, 5 százalék körüli hibahatárral készült kutatásában 379, integrált vállalatirányítási és informatikai rendszerekről (ERP) szóló döntésekben érintett vezetőt és szakértőt kérdeztek meg, a válaszadók cégeinek 97,4 százaléka nagyobb vállalat, 10 milliárd forint feletti éves forgalmat bonyolít. A cégek mindössze 24 százaléka használ ERP-t a legfőbb folyamatok menedzselésére, 49,3 százalék több, csak részben összekapcsolt rendszerrel dolgozik, további 19,3 százalék pedig úgynevezett szigetrendszerekre és az Excelre támaszkodik. Többek között ez derült ki a cég kutatásából, amelynek eredményeit a vállalat szeptemberi konferenciáján ismertették.
Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója szerint
ami kisebb cégméretnél még működőképes, a növekedéssel egyre komolyabb akadállyá válhat, különösen akkor, amikor egy vállalat külföldi piacokra lép.
A változtatási szándék erősnek mondható: a vállalatok közel 84 százaléka biztosnak vagy valószínűnek tartja üzleti rendszereinek korszerűsítését, a közvetlen döntéshozóknál 93,7 százalék ez az arány. Az informatikai ráfordításokat 38,5 százalékuk növelné, 47,8 százalék szinten tartaná, és csak 10,6 százalék csökkentené. A fejlesztési tervek élén 48 százalékkal már az AI és az automatizáció áll, ezt a beszerzés 43,8, a kiberbiztonság 42,7 százalékkal követi.
Létszámkérdés
Az automatizációt a munkaerőpiaci helyzet is hajtja Hidvégi Péter szerint: sok cég nem azért fordul a technológiához, hogy dolgozókat küldjön el, hanem mert nem tud elegendő új embert felvenni, ezért ugyanazzal a létszámmal kell növelnie a teljesítményét. A HVG kérdésére az SAP Hungary vezetője azt mondta
az építőiparban és az agráriumban egyes vállalkozások talán kevésbé fogékonyak az integrált vállalatirányítási rendszerekre, bár ezt szerinte sem lehet az egész ágazatra általánosítani.
A kutatás szerint „felhőbe költözés” eközben egyre kevésbé kérdés a vállalkozásoknál. Jelenleg a cégek 39,6 százaléka felhőalapú, 36,4 százaléka saját szerveren működő, 24 százaléka pedig a két megoldást ötvöző vállalatirányítási rendszert használ. A saját szerveres rendszerekkel dolgozók 76,8 százaléka azonban már a felhő vagy a vegyes megoldás felé lépne. A választásnál messze az adatbiztonság a legfontosabb: ezt 76,8 százalék említette, a közvetlen döntéshozóknál pedig már 83,3 százalék az arány. Az adatok hasznosítása ugyanakkor továbbra is szűk keresztmetszetnek tűnik: 53,8 százalék szerint egységesek és könnyen hozzáférhetők a vállalati adatok, 43 százaléknál viszont hiába áll rendelkezésre sok adat, abból nehéz gyorsan használható üzleti információt kinyerni.
https://hvg.hu/brandcontent/20251120_Autonom-AI-ugynokok-vallalati-mukodes-SAP-Hungary-Hidvegi-Peter-interju
Erre az adatalapra épülhet rá a mesterséges intelligencia (AI). A megkérdezettek 55,4 százaléka hasznosnak tartaná az ERP-be épített AI-ügynökeket, amelyek már konkrét üzleti feladatokat is képesek elvégezni, 49,9 százalék pedig a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó egyedi AI-alkalmazásokat fejlesztene. Az új vállalatirányítási rendszerektől 53,3 százalék nagyobb adatbiztonságot, 50,1 százalék a működési hatékonyság növekedését, 38,5 százalék AI- és automatizációs lehetőségeket, 37,2 százalék pedig gyorsabb és jobb döntéshozatalt vár. Az SAP kutatásának egyik fontos következtetése éppen ezért az, hogy az ERP szerepe is változik: egyre inkább olyan működési platformmá válik, amely összekapcsolja a folyamatokat és az adatokat, megteremtve ezzel az AI használatának alapját.
A HVG arra is rákérdezett, hogy mi a véleménye az SAP-vezetőnek a gyors AI-fejlesztések veszélyeiről és esetleges lassításáról zajló nemzetközi vitáról. Jacob Coxon, az Anthropic egyik vezető biztonsági kutatója az elmúlt hetekben ugyanis azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia az évtized végére „megölheti az összes embert”. Az X-en közzétett bejegyzésében a cégtől való távozását Coxon azzal indokolta, hogy meglátása szerint az Anthropic nem veszi komolyan a biztonságot. Az OpenAI és az Anthropic szerinte „az önfejlesztő szuperintelligencia fejlesztéséért verseng”, amivel „az életünkkel játszanak”. Teszik ezt annak ellenére, hogy azok, akik fejlesztik az AI-t, úgy vélik, az évtized végére mindenkit elpusztíthat.
https://hvg.hu/tudomany/20260909_mesterseges-intelligencia-veszelyei-anthropic-kutatok
Hidvégi Péter nem vállalkozott jóslatokra arról, milyen szélsőséges forgatókönyvek következhetnek be, a vállalati AI hibázásának veszélyét azonban valós problémának nevezte. Az SAP ezért saját AI-fejlesztéseit több lépcsőben ellenőrzi, és egy súlyos, nyilvánosságra kerülő hiba szerinte visszavethetné a technológiába vetett bizalmat. Az adatbiztonságnál pedig egyre fontosabb az európai adatszuverenitás is: Hidvégi Péter példaként említette, hogy egy adatközpont fizikailag lehet Európában, miközben amerikai tulajdonban van, az üzemeltetésébe pedig akár más kontinensről is bekapcsolódhatnak. Szerinte ezért olyan európai megoldásokra is szükség van, amelyek nagyobb kontrollt biztosítanak a vállalatok adatainak elhelyezése és kezelése felett.
A szakember szerint az áttöréshez azonban önmagában a technológia nem lesz elég. Visszatérve a kutatás megállapításaira és a vállalkozások informatikai és digitális helyzetére Hídvédi Péter közölte, célzott állami programokra is szükség lenne, amelyek a hagyományos gép- és eszközberuházások mellett a digitális fejlesztéseket, köztük az ERP-rendszerek bevezetését is támogatják. A vállalatoknál pedig a sorrend a kulcs: először a folyamatokat és az adatokat kell rendbe tenni, és csak erre érdemes ráépíteni az automatizációt és az AI-t.
