„Azt lehet mondani, hogy az Alföldön mindegyik növény veszteséget termelt, az ágazat pedig 500-600 milliárd forint mínuszt termelt ebben az évben. És míg a történelminek mondott 2022-es aszálykor százezer forint volt a hektáronkénti veszteség, addig idén ezt a számot 150 és 200 ezer forint közé teszik” – mondja az Agrárszektor podcastjában Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a portfolio.hu által közölt beharangozó szerint.
Az őszi vetések a szárazság miatt nem fejlődtek, a végeredmény 4,1 millió tonna őszi búza és 1,5 millió tonna őszi árpa lett, vagyis az előbbiből egymillió, utóbbiból pedig 300 ezer tonnával termett kevesebb, mint egy évvel korábban.
Petőházi Tamás arról is beszélt, hogy a 2022 óta jelentősen megromlott termelési körülmények miatt a korábban még jól teljesítő kukoricát több termelő is napraforgóra váltotta, így ez volt az első év, amikor a napraforgó vetésterülete megelőzte a kukoricáét Magyarországon.
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
Ám ekkora szárazságban még az aszályt és a hőséget jobban tűrő napraforgó sem sikertörténet.
Nem lesz meg a 2 tonna körüli hektáronkénti átlag. Ez pár éve még 3 tonna körül alakult, akinek pedig ennél is több termett, annak ez még egy nyereséges növény volt.
A rendkívül súlyos nyári aszályt követően megérkeztek ugyan a várva várt szeptemberi esők, az országos vízhiány továbbra sem szűnt meg. A jövő évi termés kapcsán akkor lehetne bizakodni, ha februárig hozzávetőleg 300-350 milliméter csapadék hullana. Ebből tudna pótlódni a talajból jelenleg hiányzó 150-200 milliméter nedvesség, de ezenfelül szükség lenne további 150 milliméterre, hogy normális állapotokról lehessen beszélni.
Sok ültetvényen már csak a cabernet-fajták vannak a tőkéken, amelyeket tizenöt éve még novemberben szüreteltek.
Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
