A közvetlen károkon túl ellátási fennakadásokkal, technológiai problémákkal is szembesülhetnek a hazai vállalkozások a klímaváltozás és a természet elvesztése miatt, szinte függetlenül attól, milyen ágazatban aktívak – mondta a HVG Impact Talks konferenciáján Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, aki az esemény napján kapott feladatot a kormányban: ő lett az Élő Környezetért Felelős Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A frissen kinevezett helyettes államtitkár még WWF-igazgatói minőségében szólalt fel a természeti kitettségről, a körforgásos üzleti modellekről és a beszállítói lánc dekarbonizációjáról szóló konferencia egyik panelbeszélgetésén, ahol a globális felmelegedés hazai trendjeire vonatkozó indító kérdésre fejtette ki a fenti gondolatokat.
A természetvédelmi szakember szerint itthon számos kedvezőtlen hatással számolhatunk, porviharok, villámárvizek, akár tornádók is, de
a legnagyobb kockázat a hőhullám és az aszály lesz, utóbbi az eddigi előrejelzések alapján idén akár még súlyosabb is lehet, mint a sokaknál az ajtót berúgó 2022-es volt.
Ez a szakember szerint az agráriumon kívül számos más vállalkozásra is hatással lehet, például mert nem kap vízhasználati engedélyt – akár már idén –, vagy nem annyit amennyire szüksége lenne, ami miatt vissza kell fognia a termelését. A természeti probléma nem csak a szélsőséges időjárástól függ, hanem attól is, hogy az a jelenség hova érkezik meg, milyen tájba, van-e erdő, gyep, vizes élőhely, amely tompíthatja a hatását, szabályozhatja a terület mikroklímáját, javíthatja ellenálló-képességünket. A kulcskérdés a szakember szerint, hogy ugyan az időjárás alakulására alig tudunk hatni, de a saját környezetünkre annál inkább.
Emlékeztetett, hogy 2022-ben az agráriumban egymillió hektáron jelentettek aszálykárt, és rendszeres, hogy évente 20-25 milliárd forint megy el kártalanításra, sokszor olyan agrártermelés kártalanítására, ami a megváltozott klimatikus viszonyok között nem fenntartható.
https://hvg.hu/gazdasag/20260513_sipos-katalin-wwf-igazgato-termeszetvedelmi-allamtitkar-helyettes-kinevezes-utani-miniinterju
A klímaváltozástól nem véd meg a Kárpát-medence
Ezt a biztosítók is látják, Orosz Dániel Imre, a Generali Biztosító stratégiai management területének vezetője nem véletlenül 2022 után kezdett aszályfelméréssel és az ezzel kapcsolatos kockázatok és károk előrejelzésével foglalkozni. Mint elmondta, három év kutatás után most jutottak oda, hogy nagy pontossággal képesek az előrejelzésre, állítása szerint már márciusban meg tudják mondani, hogy mi várható aszályfronton.
A hazai kockázatokkal kapcsolatban jelezte, hogy mivel egyszerre nyúlik át ide egyre inkább a mediterrán és a kontinentális száradási öv, a Kárpát-medencében 2-3-szoros a klímaváltozás negatív hatása az általános európai trendhez képest. Arra is figyelmeztetett, hogy annyira exponenciálisan gyorsulnak a változások, hogy a várható trendeket sem az elmúlt 25-50 év, hanem inkább a legutolsó 5 év adatait figyelembe véve kellhet felvázolni, és
a 2022-es aszályról sem lehet már biztosan kijelenteni, hogy csak száz évente egyszer fordul elő.
A hasonló időjárási szélsőségeket, – mint Sipos Katalin elmondta – nem lehet előrejelezni, viszont fel lehet rájuk készülni úgy, hogy azzal a károk nagyságát mérsékeljük.
A 2022-es súlyos aszály egyik fontos tanulsága szerinte, hogy bár előtte 9 nagyon aszályos év is volt, mégis hatalmas meglepetésként ért sokakat. Szerinte a meglepődés mértéke volt nagyon figyelemre méltó, ami azt mutatta, hogy sokan még mindig nem hiszik el, hogy a hatások még jobban érinteni fogják a termelési rendszereket, az ellátásbiztonságot.
Arra is figyelmeztetett, hogy nem csak a tájat kell kevésbé sérülékennyé tenni, de a termeléssel is adaptációra is szükség van. Például egyre valószínűbb, hogy az Alföldön már nem tudunk tovább fenntarthatóan kukoricát termeszteni, viszont aki komolyan veszi az adaptációt, nem csak azon kell gondolkodnia, hogy milyen az aszályálló növényt tudna helyette vetni, de azon is, hogy abból mit lehet majd előállítani, például
milyen müzliszelet lehet a cirokból,
vetette fel, utalva rá, hogy egyre többen vetnek szárazságot jobban tűrő cirokot kukorica helyett.
Az, hogy az aszály nem csak az agráriumot sújtja, Rajnai Tamás, az E.On fenntartatósági szakterületvezetője hozott példákat:
- az aszályban kiszáradt talaj nagyon lerontja a vezetékek földelését,
- a száraz földeken dolgozó traktorok felverte por pedig a hálózat vezetőképességén ront,
vagyis nem csak a nyilvánvaló viharkárokra kell felkészülniük, ha extrém időjárási helyzetekről van szó.
Nem kötelező mindenkinek a fenntarthatósági jelentés, de ettől még nem tűnnek el a kockázatok
A beszélgetésen szóba került, hogy hiába lazított az EU tavaly a fenntarthatósági jelentések beadására kötelezett cégek körén, a kockázatok ettől függetlenül megmaradtak, és a felelős vállalat már csak a saját jól felfogott érdekében is elkészíti az ilyen jelentést. Hiszen, mint Sipos Katalin felhívta a figyelmet: eszközt ad a valós kockázatok megértéséhez, és vannak olyan cégek, amelyek megértették ezt, és jogi kényszer nélkül is megcsinálják, például tud olyan agrárcégekről, amelyek ezeket felmérve álltak át a regeneratív mezőgazdaságra
Már csak azért sem mindegy, ha egy cégnek van ilyen jelentése, mert azt is megkönnyíti, hogy zöld finanszírozáshoz jusson. Erről Gyura Gábor a Fenntartható Finanszírozási Egyesület alapítója beszélt, aki szerint így könnyebb dolga lenne a bankoknak is.
A vele a konferencia alkalmából készült interjút itt olvashatja:
https://hvg.hu/360/20260513_impact-talks-hvg-kornyezet-lapozo-trend
A szakember arra figyelmeztetett, hogy önkéntes jelentéskészítésben Magyarország nagyon le van maradva az európai legjobb gyakorlatoktól, pedig ahogy az adaptációs beruházásokhoz meg kell tudni fogalmazni az igényeket, és ebben is segíthetnek az önkéntes jelentések. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tao-törvényben év eleje óta ott a lehetőség adókedvezményt érvényesíteni adaptációs beruházásokra, amit a bankok is szívesen kiegészítenének zöld hitelekkel.
https://hvg.hu/360/20260513_impact-talks-hvg-kornyezet-lapozo-trend
Rossz válaszok
Felmerült az is, hogy egy adott cégnek hogyan érdemes priorizálni a kockázatait tekintve, de Sipos Katalin figyelmeztetett: nem lineáris a dolog, hálózatos problémáról beszélünk, ezért elsőként meg kell nézni, hogy az adott vállalkozás mit, hol, hogyan, milyen tájképben termel, hogyan tud vizet tárolni, mennyire ellenálló a szélsőségekkel szemben, a nap végén ezek eredője határozza meg a tennivalókat.
Viszont nagyon oda kell figyelni, hogy a rossz válaszok, a maladaptáció csapdáira: például szerinte az öntözésfejlesztés önmagában vízmegtartás nélkül nem elég, mert az azt eredményezi, hogy hamarabb fogy el a vízkészlet, példaként hozta, hogy ha egy sörgyárnak apadóban van a kútja, nem egy másik kút fúrása a megoldás.
Az adaptációval kapcsolatban jó példákat is hoztak, így például az E.On munkatársa arról számolt be, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek alatt már nem levágnak minden növényt, hanem a nem magasra növő cserjés társulások terjedését segítik biológusok közreműködésével, így nem csak javul a biodiverzitás, de a szél hatása is mérséklődhet; vagy hogy a naperőművek alatti területet birkákkal legeltetik, ahelyett, hogy géppel nyírnák; mindez pedig nem jelent többletköltséget és csupán működési váltásra volt szükség hozzá.
Sipos Katalin a napelemparkok zöldítésének fontosságáról beszélt: ha gyepborítást tartanak a panelek alatt, az jobban elősegíti a talaj csapadékvíz-elnyelését, mint a kőzúzalék. Külön ökölszabályként említette, hogy vissza kell szorítani a zöldmezős beruházásokat, mivel véges a terület, véges a hektárszám, végesek a lehetőségek a természet helyreállítására.
A Generali munkatársa a villámárvizekkel rendszeresen elöntött ingatlanok ügyét hozta fel, ahol már nem találtak biztosítót a tulajdonosok, és rájöttek, hogy az önkormányzattal közösen tudnak rajta segíteni, amelyeknél amúgy is uniós előírás klímaalkalmazkodási terv készítése, vagyis az adaptációhoz társadalmi együttműködésre van szükség, partnerségre, amibe az üzleti szereplőknek is be kell lépniük, közös gondolkodás kell, és ebben a kormánynak is komoly szerepe lehet
Gyura Gábor az önkormányzati zöld kötvénypiacot említette pozitív példaként, ahol az önkormányzatok kérnek kölcsön bankoktól vagy a lakosságtól pénz zöld beruházásokra, illetve az angliai nettó biodiverzitási előnyszabályt hozta fel, amikor az ingatlanberuházók csak úgy kaphatnak engedélyt, ha bizonyítottan javul a biodiverzitás, akár helyben, akár máshol, egy külön természet-helyreállítási projektben.
Arra a kérdésre, hogy mit várnak a területen az új kormányzattól, optimista várakozásokat fogalmaztak meg a résztvevők, például, hogy várhatóan legalább elkezd foglalkozni a problémával, van, aki az agro-fotovoltaikus naperőművek terjedésének könnyítését várja – amikor a napelemek mellett-alatt növénytermesztés is folyik, hasonló projektekről itt írtunk –, volt, aki a szélsőséges időjárási jelenségekre figyelmeztető jelzőrendszer kiépítését tartotta fontosnak, míg Sipos Katalin azt várja, hogy
olyan kormány legyen, ami elősegíti a társadalmi párbeszédet, az önkormányzatok, a kormányzat, a minisztériumok, a szakértők, a civilek és a lakosság között, ami másfajta diskurzust folytat, mint elődje.
Nyitókép: Kiss-Kohut Andrea
