A szeptember elején közzétett előzetes adatok szerint az agrárgazdaságok száma 2026. június 1-jén 163 ezer volt, ami 17 százalékkal (35 ezerrel) kevesebb, mint három éve, és 41 százalékkal kevesebb, mint tíz éve – állapította meg a KSH, amely 2026. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végzett. Az ország 969 településén mintegy 47 ezer egyéni gazdaság, 14 ezer gazdasági szervezet és 4,5 ezer kiemelt egyéni gazdaság vett részt az elektronikusan lebonyolított adatgyűjtésben.
Legfőbb tevékenységük szerint nézve, állattartó gazdaságból 16 százalékkal van kevesebb 2023 óta, növénytermesztőből 22 százalékkal, miközben a többfajta tevékenységet végző vegyes gazdaságok száma 28 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület az utóbbi 3 évben 18 százalékkal nőtt, megközelítve ezzel a 33 hektárt. A legnagyobb területen őszi búzát termesztettek (a vetésterület 44 százalékán), a napraforgó és az árpa területe tovább nőtt, a kukoricáé tovább csökkent, az öt évvel ezelőtti 44,5 százalékos aránya idén 26,7 százalékra esett vissza, és már a 600 ezer hektárt sem érte el (2005-ben még csaknem a duplája, 1198 ezer hektár volt).
A gyümölcsös területe ez előző évhez képest 3,1 százalékkal növekedett, a dobogót az alma, a dió és meggy foglalta el.
Az állattartásban még látványosabb a koncentráció erősödése: a teljes állatállomány 83 százaléka a nagyobb (a szakzsargonban: „100 állategységnél nagyobb”) gazdaságokban található. Ez az arány 2013-ban még 73 százalék volt. Ezzel egyidejűleg az 5 vagy annál kevesebb állatot tartó gazdaságok száma drasztikusan visszaesett: 2013-ban még 179 ezer volt, idén 41 ezer.
Forrás: KSH, készítette: Somodi András
A gazdatársadalom tovább öregedett: a 65 évesnél idősebbek aránya 2016-ban 31 százalék volt, idén már 37 százalék. Az adatok tanúsága szerint a mezőgazdaság egyik kulcsfontosságú kihívása továbbra is a gazdatársadalom utánpótlása:
a 40 évesnél fiatalabb gazdák aránya változatlanul csak 10 százalék.
A képzettség terén viszont kedvező tendencia mutatkozik: 2020-ban a gazdaságokat irányítók 9 százalékának volt felsőfokú végzettsége, ez az arány mostanra 12 százalékra emelkedett, a mezőgazdasági szakképzettséggel nem rendelkezők aránya ugyanebben az időszakban 61-ről 48 százalékra csökkent. A nők szerepe megegyezik az uniós aránnyal: minden harmadik gazdaságot nő irányít.
Nyitókép: Pillanatkép a földekről Fotó: HVG / Veres Viktor
