„A nagyvad mozgása kiszámíthatatlanná válik, olyan helyeken jelenik meg, ahol ivóvízhez jut, feladva ezzel a szokásos otthonterületeit” – jellemezte a csapadékhiány és az aszály miatt az erdőkben kialakult helyzetet Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy vármegyei Területi Szervezetének titkára a sonline.hu-nak.
Az extrém forróság és a csapadék szinte teljes hiánya a vadállomány egészségügyi állapotára és túlélési esélyeire is rányomta a bélyegét. Mint a lap írta, „az idei vadászidény Somogyban egy igazi túlélőtúrával is felér az állatok számára”. (Ezt alighanem minden vadászidényről el lehet mondani – a szerk.)
Mindenesetre vélhetően a rendkívüli időjárás miatt „az agancsfelrakás, így az agancstömeg gyengébbnek mutatkozik, mint a korábbi években”. A titkár szerint a szárazság a szarvasbőgésre is hatással van, a bikák
a korábbi, tradicionális bőgőhelyeiket áttették a vizes élőhelyek, például a megmaradt tavak és folyóvizek környékére.
A vadászkamara a szárazságra adott válaszként kifejlesztett egy „mobil műanyag vaditató vályút”, amit „reális áron, minimális önerővel széles körben elérnek majd” a vadásztársaságok jövőre, de ezek nemcsak a vadászható, hanem a védett fajok szempontjából is hasznosak lehetnek. Az extrém aszályos helyzet jelentette kihívásokról az erdőket érő vadhatásról írt cikkünkben is szó esik.
Arról pedig egy friss írásunk szól, hogy miképp irányította a fideszes agrártárca a vadak túlszaporodásához vezető urambátyám vadászbizniszt:
https://hvg.hu/360/20261002_fideszes-vadaszteruletek-miniszteri-jovahagyas-allami-erdeszetek-nemzeti-parkok-hvg
Nyitóképünk illusztráció: egy bőgő szarvasbika Gemencen 2023-ban. Fotó: Krizák István / Gemenc Zrt.
