Bár több szervezet is megragadta az alkalmat, a kormány által 2021-ben lóhalálában létrehozott Élelmiszermentő Központ nem kommunikált az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, szeptember 29-én. Pedig a központ működésének mindeddig azok voltak a kézzel fogható jelei, hogy a mostanihoz hasonló világnapok, vagy piros betűs ünnepek alkalmából élelmiszer-adományokat gyűjtöttek és juttattak el a rászorulókhoz. Ez, mint idén tavaszi cikkünkben írtuk, méltányolandó cselekedet, de nem az ÉMK számára eredendően kijelölt elsődleges feladat.
Ez ugyanis az élelmiszer-pazarlás csökkentése, és a kiskereskedelmi láncok üzleteiben a polcokon maradt, általuk kötelezően felajánlott, lejárati idejükhöz közeledő élelmiszerek begyűjtése és rászorulók számára eljuttatása, pontosabban a folyamatnak a koordinálása lenne. Minderre eddig jó 10 milliárd forintnyi közpénzt költött a kormányzat, és a jövő évi költségvetésben is szerepel egy komolyabb, bár az eddigieknél kisebb, 500 millió forintos összeg. Ez a tétel a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások” pont alatt található, amiről korábban a Nébih ismerte el a HVG kérdésére, hogy az ÉMK működésére vonatkozik.
Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.
Az ÉMK létezésére még a felette a tulajdonosi jogokat gyakorló hivatal által a világnap alkalmából kiadott közleményben sem utalnak, pedig alapos adatgyűjtést végeztek.
Így is kevesebbet pazarolunk
Kiderül például, 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarlunk Magyarországon. Míg nyolc éve fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került feleslegesen a kukába, mostanra 21,5 kilogrammra csökkent ez a mennyiség – írta tavalyi év végi, 260 háztartásban élő, több mint 700 ember adatainak feldolgozása alapján a Nébih.
A javulásban szerintük szerepet játszik „az egyre fenntarthatóbb módon gondolkodó új generáció, az étkezési szokások átalakulása és a Nébih Maradék nélkül programjának évek óta zajló szemléletformáló munkája”. Azt nem írták oda, de gyaníthatjuk, hogy az élelmiszerek elmúlt években tapasztalható jelentős drágulása is a tényezők közé sorolható. A HVG vasárnapi ebédje összetevőinek árán alapuló legfrissebb, szeptemberi bevásárlókosarában egy év alatt 7,5 százalékos emelkedést regisztrált – igaz, ez nyáron volt 14,5 százalék is.
A hivatal azt is megállapította, hogy „a javuló eredmény ellenére a lakossági élelmiszer-pazarlás továbbra is jelentős: 206 ezer tonna évente”. Ez úgy jön ki, hogy évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel egy magyar ember, aminek 36 százaléka megelőzhető lenne, vagyis több mint 38 kilogramm a pazarlás. „Ez a mennyiség 380 ezer ember egy éves ellátására lenne elegendő, értéke közel 160 000 forint felesleges kiadás évente egy négy fős család esetében” – írták.
Összeszedték a leggyakrabban elpazarolt ételek listáját is:
- készételek, 8,7,
- zöldségek és gyümölcsök, 4,5
- pékáruk 2,8 kg/fő/év.
Az okok pedig a következők: elfeledett, megromlott élelmiszer, túlzott bevásárlás vagy főzés.
Pozitívumként értékelik, hogy a háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83 százaléka gondolja úgy, hogy képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését.
A klímaváltozáshoz hasonló kihívás
A hétfői világnapot mások is kihasználták, hogy kommunikáljanak az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban, a Nestlé idevágó reprezentatív felmérést készíttetett, amelynek főbb megállapításai, hogy minden második magyar egyenrangú kihívásként azonosítja az élelmiszer-hulladék keletkezését és a klímaváltozást, és szinte mindenkit (94 százalékot) zavar, ha élelmiszert kell kidobni. Hogy kit miért zavar, az vegyesebb képet mutat, a legtöbben pénzkidobásnak érzik:
Az idén 20 éves Magyar Élelmiszerbank Egyesület pedig azt közölte, hogy eddigi működése során 288 millió adag ételt mentett meg, és osztott ki a rászorulók között, amivel mint írták,
3000-szer lehetne megetetni a Puskás Aréna közönségét.
Az egyesület szerint önkénteseik naponta 778 áruházat látogatnak végig (borítóképünkön az egyik ilyen helyszín az Élelmiszerbank önkéntesével, Fotó: Kovács Bea), ahonnan napi 22-25 tonna előző napról megmaradt pékárukat, zöldséget-gyümölcsöt tudnak elhozni, emellett naponta 5 tonna tartós élelmiszert indítanak útnak saját budapesti raktárukból, délutánonként és este pedig főleg rendezvényekről, szállodákból és menzákról mentenek meleg ételt, amik „valódi ünnepet jelentenek egy-egy kedvezményezett család mindennapjaiban”.
Az élelmiszermentésnek nemcsak a rászorulók életminősége, de a klímaváltozásért felelős káros gázok kibocsátásának csökkentése, civilizációnk fenntarthatósága szempontjából is nagy jelentősége van, amiről a HVG is rendszeresen ír.
A cikkhez e-mailben kerestük meg az ÉMK-t, amiben eddigi tevékenységükről kérdeztük őket, például arról, hogy mennyi lejárat közeli élelmiszer megmentését koordinálták, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
