Már tízmilliárdot költöttek rá, de máig nem végzi el feladatát a kormányzati Élelmiszermentő Központ

Bár több szervezet is megragadta az alkalmat, a kormány által 2021-ben lóhalálában létrehozott Élelmiszermentő Központ nem kommunikált az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, szeptember 29-én. Pedig a központ működésének mindeddig azok voltak a kézzel fogható jelei, hogy a mostanihoz hasonló világnapok, vagy piros betűs ünnepek alkalmából élelmiszer-adományokat gyűjtöttek és juttattak el a rászorulókhoz. Ez, mint idén tavaszi cikkünkben írtuk, méltányolandó cselekedet, de nem az ÉMK számára eredendően kijelölt elsődleges feladat. 

Ez ugyanis az élelmiszer-pazarlás csökkentése, és a kiskereskedelmi láncok üzleteiben a polcokon maradt, általuk kötelezően felajánlott, lejárati idejükhöz közeledő élelmiszerek begyűjtése és rászorulók számára eljuttatása, pontosabban a folyamatnak a koordinálása lenne. Minderre eddig jó 10 milliárd forintnyi közpénzt költött a kormányzat, és a jövő évi költségvetésben is szerepel egy komolyabb, bár az eddigieknél kisebb, 500 millió forintos összeg. Ez a tétel a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások” pont alatt található, amiről korábban a Nébih ismerte el a HVG kérdésére, hogy az ÉMK működésére vonatkozik. 

Az ÉMK létezésére még a felette a tulajdonosi jogokat gyakorló hivatal által a világnap alkalmából kiadott közleményben sem utalnak, pedig alapos adatgyűjtést végeztek.

Így is kevesebbet pazarolunk

Kiderül például, 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarlunk Magyarországon. Míg nyolc éve fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került feleslegesen a kukába, mostanra 21,5 kilogrammra csökkent ez a mennyiség – írta tavalyi év végi, 260 háztartásban élő, több mint 700 ember adatainak feldolgozása alapján a Nébih.

A javulásban szerintük szerepet játszik „az egyre fenntarthatóbb módon gondolkodó új generáció, az étkezési szokások átalakulása és a Nébih Maradék nélkül programjának évek óta zajló szemléletformáló munkája”. Azt nem írták oda, de gyaníthatjuk, hogy az élelmiszerek elmúlt években tapasztalható jelentős drágulása is a tényezők közé sorolható. A HVG vasárnapi ebédje összetevőinek árán alapuló legfrissebb, szeptemberi bevásárlókosarában egy év alatt 7,5 százalékos emelkedést regisztrált – igaz, ez nyáron volt 14,5 százalék is.

A hivatal azt is megállapította, hogy „a javuló eredmény ellenére a lakossági élelmiszer-pazarlás továbbra is jelentős: 206 ezer tonna évente”. Ez úgy jön ki, hogy évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel egy magyar ember, aminek 36 százaléka megelőzhető lenne, vagyis több mint 38 kilogramm a pazarlás. „Ez a mennyiség 380 ezer ember egy éves ellátására lenne elegendő, értéke közel 160 000 forint felesleges kiadás évente egy négy fős család esetében” – írták. 

Összeszedték a leggyakrabban elpazarolt ételek listáját is: 

• készételek, 8,7,
• zöldségek és gyümölcsök, 4,5 
• pékáruk 2,8 kg/fő/év. 

Az okok pedig a következők: elfeledett, megromlott élelmiszer, túlzott bevásárlás vagy főzés. 

Pozitívumként értékelik, hogy a háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83 százaléka gondolja úgy, hogy képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését.

A klímaváltozáshoz hasonló kihívás

A hétfői világnapot mások is kihasználták, hogy kommunikáljanak az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban, a Nestlé idevágó reprezentatív felmérést készíttetett, amelynek főbb megállapításai, hogy minden második magyar egyenrangú kihívásként azonosítja az élelmiszer-hulladék keletkezését és a klímaváltozást, és szinte mindenkit (94 százalékot) zavar, ha élelmiszert kell kidobni. Hogy kit miért zavar, az vegyesebb képet mutat, a legtöbben pénzkidobásnak érzik:

Nestlé

Az idén 20 éves Magyar Élelmiszerbank Egyesület pedig azt közölte, hogy eddigi működése során 288 millió adag ételt mentett meg, és osztott ki a rászorulók között, amivel mint írták, 

3000-szer lehetne megetetni a Puskás Aréna közönségét.

Az egyesület szerint önkénteseik naponta 778 áruházat látogatnak végig (borítóképünkön az egyik ilyen helyszín az Élelmiszerbank önkéntesével, Fotó: Kovács Bea), ahonnan napi 22-25 tonna előző napról megmaradt pékárukat, zöldséget-gyümölcsöt tudnak elhozni, emellett naponta 5 tonna tartós élelmiszert indítanak útnak saját budapesti raktárukból, délutánonként és este pedig főleg rendezvényekről, szállodákból és menzákról mentenek meleg ételt, amik „valódi ünnepet jelentenek egy-egy kedvezményezett család mindennapjaiban”. 

Az élelmiszermentésnek nemcsak a rászorulók életminősége, de a klímaváltozásért felelős káros gázok kibocsátásának csökkentése, civilizációnk fenntarthatósága szempontjából is nagy jelentősége van, amiről a HVG is rendszeresen ír.

A cikkhez e-mailben kerestük meg az ÉMK-t, amiben eddigi tevékenységükről kérdeztük őket, például arról, hogy mennyi lejárat közeli élelmiszer megmentését koordinálták, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.