A Velencei-tó vízállása az agárdi vízmércén jelenleg mindössze 4,5 centiméter körül van, ami rekordalacsony érték. Az alacsony vízszint már nemcsak a halállományt, hanem a tó teljes élővilágát veszélyezteti, miközben a turizmusra gyakorolt hatását jól mutatja a strandok látogatottságának összeomlása. Hat év alatt töredékére zuhant a strandokon eladott belépőjegyek alapján számolt vendégforgalom Gárdony három önkormányzati tulajdonú fizetős strandján.
E riasztó adatokkal utalt a tó állapotára és a kapcsolódó turisztikai szempontokra Eötvös Pál, Gárdony független polgármestere, a Velencei-tó megmentéséről rendezett keddi fórum házigazdája. A rendezvényen felszólalt Bögi Viktória, a térség tiszás országgyűlési képviselője, egyben az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese, a vendégek között ott volt továbbá több környékbeli polgármester, vízügyi szakemberek, a Magyar Országos Horgász Szövetség képviselői is.
https://hvg.hu/gazdasag/20261005_ot-centimeter-sullyed-velencei-to-vizallas-agard
A gárdonyi polgármester a friss adatokat ismertetve közölte, hogy 2020-ban még mintegy 90 ezer, idén viszont mindössze 1500 vendéget regisztráltak így.
A polgármester szerint eljött az idő arra, hogy beavatkozzanak a folyamatba.
A fórum egyik legfontosabb kérdése ezért az volt, honnan és milyen módon lehetne tartósan pótolni a tóból hiányzó vizet. Bögi Viktória egyebek mellett arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban több beavatkozás lehetőségét is megvizsgáltak. Ezek között vannak kisebb, gyorsabban megvalósítható intézkedések, de a tárca egy nagyobb, hosszú távú megoldást is keres.
https://hvg.hu/360/20260806_deutsche-welle-igy-tunik-el-magyarorszag-harmadik-legnagyobb-tava
Az egyik biztosan napirenden lévő beavatkozás a pátkai és zámolyi víztározó rendbetétele. Bögi szerint azonban nem a korábban kiadott vízjogi létesítési engedélyben szereplő bővítésben gondolkodnak. Az 29 milliárd forintba került volna az államtitkár szerint szakmailag indokolatlanul, ráadásul újabb betonépítéssel járt volna.
A friss előzetes számítások alapján ehelyett a két tározó rendbetétele az előkészítéssel együtt körülbelül 3 milliárd forintba kerülhet. Hogy erre mikor kerülhet sor, egyelőre nem lehet tudni. Bögi a HVG kérdésére azt mondta, először ki kell választani azokat a reális vízpótlási javaslatokat, amelyeket a minisztérium és a vízügyi szakemberek is megfelelőnek tartanak. Szavai szerint ha ezek megvannak, és elkészülnek a szükséges vizsgálatok, a javaslat a kormány elé kerülhet, amely dönthet a megvalósításról és az ehhez szükséges forrásokról.
Egy lehetséges megoldást ugyanakkor a minisztérium már most elvetne: a karsztvízből történő vízpótlást.
Ivóvizet nem használunk olyan beavatkozásra, amely mindössze körülbelül egy centiméterrel javítaná a tó vízszintjét, miközben magát a problémát nem oldaná meg
– fogalmazott Bögi Viktória. Szerinte különösen az idei nyár tapasztalatai után ezt az ország nem engedheti meg magának.
A minisztérium kisebb beavatkozási lehetőségeket is vizsgál. Felülvizsgálják például a tó partvédművét, amelyet a politikus ökológiai szempontból szakmaiatlan beruházásnak nevezett.
Eötvös Pál a HVG kérdésére, hogy milyen megoldást tartanának megfelelőnek, azt mondta: Gárdony és több környékbeli település az Ercsi térségében lévő kutakból oldaná meg a vízpótlást. A polgármester szerint ehhez a meglévő vezeték mellé egy új vezetéket kellene lefektetni. A jelenlegi vezeték egyébként is felújításra szorul, tudomása szerint ugyanis esetenként akár 50 százalékos is lehet a vízveszteség. Eötvös arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ercsi környéki kutakból kap vizet az iváncsai akkumulátorgyár is. Hozzátette:
Ha az akkugyár kap vizet onnan, akkor a Velencei-tónak is juthatna.
Tervek a semmibe, jövőre jöhet a tótörvény
Jövőre esedékessé válik a nádgazdálkodási terv felülvizsgálata, ezt a minisztérium szintén felhasználná a tó állapotának javítására. Bögi Viktoria a halgazdálkodásnál is szorosabb együttműködést sürgetett, mondván, a jelenlegi helyzetben már nem önmagában a horgászat vagy a halászat érdekeit kell nézni, hanem a tó egészének megmentését.
Elmondása szerint korábban több előterjesztés készült a Velencei-tóról, ám ezek nem jutottak el a kormány elé. Állítása szerint nemcsak a korábban sokat emlegetett, 40 milliárd forintos tervről volt szó, hanem még idén februárban is készült egy előterjesztés, amely végül szintén nem került a kormány elé. A minisztériumi szakemberek tehát korábban is jelezték a tó problémáját, de az ügy nem jutott el a döntéshozatalig. Most előbb a valóban megvalósítható változatokat akarják leszűkíteni, majd ezekről hatásvizsgálat készülhet. A miniszterhelyettes szerint
ez „erőltetett menet” lesz: közben kisebb beavatkozásokat végre lehet hajtani, de gyors, varázsütésszerű megoldásra nem lehet számítani.
Készül közben a Velencei-tó-törvény is, amelynek kidolgozásába a minisztérium bevonná a tó körüli településeket és az ott élőket. Bögi Viktoria szerint először azt kell eldönteni, milyen Velencei-tavat szeretnének a jövőben: milyen súlya legyen az ökológiai szempontoknak, a turizmusnak és a tó jóléti funkcióinak. A terveik szerint a törvényjavaslat 2027 tavaszán kerülhet az Országgyűlés elé.
Nyitókép: A tó 2026. júliusában – Fotó: HVG/Cabrera Martin
