A Gondosóra fenntartója először 2023-ban, majd 2025-ben szerződött a Fidesszel, a párt aktivistái így vehettek részt a programban részt vevő idősek felkeresésében. A programra a költségvetés 106 milliárd forintot költött – eredetileg uniós pénzből valósult volna meg, de a problémák miatt kivették az uniós finanszírozásból.
A központi költségvetés 106 milliárd forintot fordított az eredeti szándék szerint elsősorban uniós forrásokra támaszkodó Gondosóra-projektre – írja a G7 a program fenntartójától, a Kormányzati Szolgáltató Központ Kft.-től (KSZK) kikért közérdekű adatokra hivatkozva.
A Kormányzati Szolgáltató Központ adatközlése szerint a teljes keretösszegből 79,26 milliárd forint projektköltség elszámolását nyújtották be a 2022. május 31. és 2025. december 31. közötti időszakra. Ehhez jött további 26,8 milliárd forint a program idei működésére, amit az akkori Energiaügyi Minisztérium és a KSZK között létrejött támogatási szerződés tett lehetővé.
A magas költség mellett a program még a saját mércéje szerint sem volt hatékony: a cél másfél millió 65 év feletti ember bevonása volt 2025 végéig, ám végül kicsit több, mint egymillió embert értek el, vagyis lényegében a kitűzött cél kétharmadát teljesítették.
A projekt informatikai hátterét és az adat- és diszpécserközpontokat a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. alakította ki, és a vállalat – a programban későbbi jogutódja a 4iG Informatikai Zrt. lett – biztosítja a regisztrált 65 év felettiek számára a segélyhívó szolgáltatást.
A 4iG számára 77 milliárd forintot fizettek ki 2026. július 31-ig
a KSZK adatközlése szerint, vagyis a teljes finanszírozás nagy része a vállalathoz vándorolt.
Sorra teszi a feljelentéseket a technológiai minisztérium a Gondosóra miatt, már nyomoz az ügyben a NAV és a rendőrség is. A kormány mégsem szüntetné meg a programot, mivel az alapgondolatot jónak tartja. Kérdés, lesz-e rá idő, hogy ízekre szedjék és újraépítsék a rendszert, amely jelenleg is 750 ezer ember életének része.
Az állami program kapcsán a Fidesz aktivistáinak szerepe is felháborodást váltott ki. Tanács Zoltán miniszter bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), ugyanis szerinte a párt aktivistái felkeresték a programra jogosult 65 év felettieket, és a Gondosóra adatkezelési tájékoztatója szerint feljegyezhették a titulusukat, nevüket és címüket, valamint azt is ki tudták következtetni, hogy ki idősebb 78 évesnél.
A párt és a KSZK között két alkalommal jött létre jogviszony a fenntartó adatközlése szerint: először 2023. szeptember 30-án a regisztráció elősegítése érdekében, ezt a megállapodást 2025. november 3-án megszüntették.
Ugyanezen a napon adatfeldolgozási szerződést kötött a két fél, melynek célja „a Gondosóra jelzőeszközök aktív és rendeltetésszerű használatának elősegítése, ezáltal az idősek biztonságának növelése volt”.
Az adatfeldolgozás kizárólag a 78 év feletti azon felhasználókra terjedt ki, akik a jelzőeszközt átvették, de azt nem aktiválták, nem végezték el a teszthívást, és/vagy legalább 90 napja nem kapcsolták be, illetve akiknek a jelzőeszköze legalább 90 napja lemerült állapotban volt
– áll a KSZK adatközlésében. A szervezet képviselői azt is kiemelték, hogy az átadott adat minden esetben a felhasználó titulusa, családi és utóneve, valamint a lakcíme volt. Ez alapján az adatfeldolgozási megállapodás keretében a párt nemcsak a saját adatbázisában szereplő személyek adataihoz fért hozzá, hanem általánosságban olyan 78 év felettiekéhez, akik az inaktívak csoportjába estek.
A KSZK szerint
mind a közös adatkezelés, mind a későbbi adatfeldolgozás során a személyes adatok kizárólag az adott megállapodásokban meghatározott célból és körben voltak kezelhetők,
és „a Gondosóra teljes felhasználói adatállományához való hozzáférésre nem biztosítottak lehetőséget”. Ezzel együtt a szervezet képviselői azt is hozzátették, hogy a 2025. november 3-án létrejött adatfeldolgozási szerződést a társaság – 2026. augusztus 10-én kinevezett – új ügyvezetője augusztus 26-án felmondta, majd szeptember 3-án bejelentést tett az adatvédelmi hatóságnál az „együttműködési megállapodás adatkezelési céljának és jogalapjának kivizsgálása érdekében”.
A Kúria épületének felújítása a NER kevés épeszű, nem lopásra optimalizált projektjeinek egyike.
Az ügyben Hadházy Ákos tett bejelentést az Integritás Hatóságnál.
Több mint 30 évet töltött a halálsoron.
