A nagyrészt 150 ezer forint alatti utalásokat indító lakossági ügyfelek jól járnak a tranzakciós illeték értékhatárának emelésével. Az utalásonként befizetendő összeg maximumának emelése viszont a 4,4 millió forint feletti tranzakciókat drágítja.
A jelenlegi, hozzávetőleg 62 százalékról akár 80 százalék közelébe is nőhet az illetékmentes egyedi forint átutalások darabszám szerinti aránya a tranzakciós illeték szabályozásának januári módosulásával. A változás oka, hogy 2027. január 1-től a jelenlegi 50 ezer forintról 150 ezer forintra nő a magánszemélyek átutalási tranzakcióinak illetékmentes értékhatára a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat értelmében – hívja fel a figyelmet a Biztosdöntés.hu.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint
a 2026 második negyedévében végrehajtott egyedi forint átutalások 61,8 százaléka tartozott a legfeljebb 50 ezer forintos sávba,
a legfeljebb 100 ezer forint tranzakciós értékű sávba pedig az utalások 72,8 százaléka tartozott. A jegybanki statisztikában a következő, 100 ezer és 1 millió forint közötti értékhatár a tranzakciók 22,3 százalékát adja. Így
feltételezhető, hogy a legfeljebb 150 ezer forint összegű utalások darabszám szerinti aránya bőven 75 százalék felett lehetett.
Az érték szerinti eloszlás alapján viszont egészen más a helyzet: a legfeljebb 100 ezer forint összegű egyedi forint átutalások mindössze a teljes tranzakciós volumen 1,2 százalékát teszik ki, miközben
a 10 millió forint fölötti utalások a teljes tranzakciós volumen 91 százalékát adták.
Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az átutalási forgalom megoszlását vizsgálva jól látszik, hogy egyértelműen a lakosság jár jól a várhatóan januártól élő változtatással. Miközben ugyanis a második negyedévben az egyedi forint tranzakciók számának 54,9 százaléka kapcsolódott a háztartásokhoz, a teljes összegből már csak 4,2 százalékkal részesedtek. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy
a lakossági ügyfeleknél az átlagnál jóval magasabb – tehát bőven 80 százalék feletti – lehet a 150 ezer forint alatti átutalások aránya.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az illetékmentes átutalások arányánál becsült értékekről van szó. Ez azzal is magyarázható, hogy a tényleges arányokat kisebb mértékben módosítják a minden esetben illetékmentes, fizetési kérelemre indított qvik-utalások is.
Miközben az illeték 0,45 százalékos mértéke nem változik,
az utalásonként befizetendő összeg maximuma viszont 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedik.
Ez a nagyjából 4,4 millió forint feletti utalásokat drágítja meg, a 30 ezres plafont pedig 6,7 millió forint körül éri el az illeték. Ezek az adatok is arra utalnak, hogy
a változás elsősorban a vállalatokat és egyéb jogi személyeket érinti majd hátrányosan.
A lakossági bankszámlákon a mentesség minden átutalás első 150 ezer forintjára vonatkozik majd. Így egy 150 ezres utalásnál 450 forint illetéket spórolnak meg januártól – hívja fel a figyelmet a Biztosdöntés.hu szakértője. A kormányzat várakozásai szerint a két változás egyenlegeként 40 milliárd forinttal nő a tranzakciós illetékből a befolyó bevétel. Ebből idén 606 milliárd forinttal számol a költségvetés.
Nagyot ütött az Erstén a különadó, negyedével zuhant a nyereség. A lakáshitelezésben volt egy nagy megugrás, ami után jövőre az új szabályok miatt visszaesés várható. De a lakástámogatás új szabályai hosszú távon jónak tűnnek a bank vezetői szerint, a bankok extra adóztatása kevésbé.
