Az Államadósság Kezelő elárulta, mennyibe kerül a magyar államnak a kínai gigahitel
A kölcsönt egy összegben, 2027 áprilisában kell visszafizetni.
Egy újabb, ezúttal ötmilliárd eurós, azaz hozzávetőleg kétezer milliárd forintos finanszírozási együttműködés előkészítésén dolgozott a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) az áprilisi választás előtti hetekben – írta hétfőn az Átlátszó a birtokába került megállapodástervezetre hivatkozva.
Mint írták: az angol nyelvű dokumentumból az rajzolódik ki, hogy az Orbán-kormány egy, a 2024-es egymilliárd euró értékű, „kínai gigahitelként” emlegetett finanszírozási együttműködésnél mintegy ötször nagyobb keretösszegű megállapodásról tárgyalt.
Más összehasonlításban: ez mintegy két és félszerese az ugyancsak kínai előfinanszírozással épült Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszára költött pénzeknek.
Újabb 20 milliárd forintot adott a kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítésére
A teljes összeg már bőven 700 milliárd fölött van, de „többletfeladatok merültek fel”.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem véglegesített megállapodásról, hanem csak tervezetről van szó, amelyről nem tudni, hogy a tárgyalások milyen stádiumának az állását tükrözte. Az Orbán-kormány szándékairól azonban sokat elárul, hogy mint azt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyáron elárulta, az idei költségvetés 2025-ös tervezésekor a kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal befejezéséhez hiányzó 87,7 milliárd forintot is kínai hitelből szándékozott biztosítani, amivel kapcsolatban arról tájékoztatta az ÁSZ-t, hogy előrehaladott tárgyalásokban vannak a CEXIM-mel.
Titkos határozat, új kínai hitel – bemutatta az ÁSZ, mit írt az Orbán-kormány a költségvetésből hiányzó 286 milliárd forintról
Két tételnél is külön tájékoztatást kért tavaly az Állami Számvevőszék az akkori kormánytól – most bemutatták, milyen válaszok érkeztek.
A tervezett együttműködés az infrastruktúrára, a közlekedésre és az energetikára terjedt volna ki. A dokumentumban külön nevesítették a vasúti beruházásokat, a geotermikus energiát, az akkumulátoripari értékláncot és a kis moduláris atomreaktorok fejlesztését – írta a portál.
Mivel mindez nem egy hitelfelvételként, hanem különböző projektek finanszírozásával valósulhatott volna meg, a finanszírozás is többféle formában történhetett volna: konkrét projektekhez kapcsolódó hitelek, beruházási finanszírozási eszközök és tőkepiaci tranzakciók révén. A szükséges forrásokat pedig euróban, dollárban vagy jüanban biztosíthatták volna. A finanszírozásért vállalt kamatok mértéke szintén nem derül ki a tervezetből.
A kínai állami hitelezés egyik sajátossága, hogy a finanszírozás gyakran kínai vállalatok kivitelezői vagy beszállítói részvételéhez kapcsolódik. Ezáltal a kínai állam egyszerre támogathatja saját vállalatainak külföldi terjeszkedését, exportját és a nemzetközi gazdasági kapcsolatainak bővítését
– írta az Átlátszó, hozzátéve, hogy a mostani dokumentumban is szerepelnek a konstrukció ilyen elemeire vonatkozó utalások. Arra is emlékeztettek, hogy a kínai hitelügyleteknek jellemző problémája az átláthatóság hiánya is, amit jól tükröz, hogy a Budapest–Belgrád vasúti beruházás szerződésének kulcsfontosságú számadatai is csak a média hosszas pereskedése után derültek ki, ahogy a 2024-es „gigahitel” számairól is csak utólag szerzett tudomást a nyilvánosság.
