Japánban már több mint 100 ezer 100 év feletti ember él. Az ország egészségügyi minisztériuma szerint a centenáriusok száma 2040-re háromszorosára, 300 ezer főre nőhet. A szuperidősek gyorsan növekvő száma sajátos kihívásokat támaszt a japán gazdaság elé, hiszen míg a nyugdíjaskorú lakosság egyre csak nő, a munkaképes korú népesség folyamatosan csökken:
ma már a lakosok 30 százaléka 65 feletti.
A születéskor várható élettartam 2025-ben meghaladta a 84 évet, ami a világon az egyik legmagasabb. Ugyanakkor jelentős az eltérés a két nem között: a japán férfiak 81,35 éves várható élettartamukkal „csak” hetedikek a világon, míg a nők 87,33 évével egyetlen másik nemzet sem tud versenyezni.
A 116. születésnapját ünneplő Ókava Miszao
AFP / Yomiuri / Yoshiko Moriya
A várható élettartam gyakorlatilag a második világháború vége óta megszakítás nélkül nő, a legfrissebb adatok a férfiaknak 0,25 évvel, a nőknek 0,2 évvel hosszabb életet jelez előre az egy évvel korábbinál. A japán férfiak 76 százaléka éri el várhatóan a 75 évet, míg a 90-et 26,7 százalékuk.
A nőknél 88,1 százalék azok aránya, akik várhatóan legalább 75 évig élnek, és minden második japán nő, 50,8 százalék számíthat arra, hogy megéli a 90-et.
Ennek megfelelően a centenáriusok között is túlnyomó többségben vannak a nők: a szeptemberi adatok szerint 107 677 fő 100 év felettiből 94 298-at ők tettek ki.
A nemek közti különbségek a halálozási okokban is visszaköszönnek: az egészségügyi minisztérium szerint
a 2025-ben született japán lánygyermekek körében már az öregkor lesz a vezető halálok.
A férfiak körében ezzel szemben továbbra is a daganatos megbetegedések vezetnek, még a tavaly született fiúgyermekek negyede is várhatóan rákban hal meg.
Letették a cigit
Az egyik leglátványosabb különbség a nemek között a dohányzási szokásokban mutatkozik, ami az egészségügyi problémákkal is összefügg: az OECD adatai szerint Japánban a 15 év feletti népesség 14,8 százaléka dohányzik napi rendszerességgel. Azonban míg a nőknél mindössze 6,5 százalék ez az arány, addig a férfiaknak közel a negyede dohányzik minden nap.
Cigarettázó japán férfi
AFP / Charly Triballeau
Történelmi távlatokban még nagyobb volt a különbség: az OECD adatsorának első éveiben, az 1960-as évek második felében még a lakosság fele dohányzott napi rendszerességgel, a férfiak közül pedig 5-ből 4-en gyújtottak rá minden nap. Érdekesség, hogy a dohánypiac ekkor még állami monopóliummal működött, de a japán állam még ma is résztulajdonosa a világ egyik legnagyobb dohánycégének, a Japan Tobbacónak (JT).
A cigarettafogyasztás a gazdaság fejlődésével párhuzamosan visszaszorult, de még az 1990-es évek végén is a férfiak több mint fele rendszeresen rágyújtott. Ennek persze társadalmi okai voltak: a japán üzleti kultúrában kiemelten fontosak a személyes kapcsolatok, ezek ápolásában és építésében pedig elengedhetetlenek a dohányzókban folytatott beszélgetések.
Mára jelentősen visszaszorult a dohányzás a felkelő nap országában, amiben jelentős szerepe van az alternatív termékeknek: Japán a világ legnagyobb hevített dohánytermék-piaca. Miközben a fejlett piacok többségén még ma is a hagyományos cigaretták teszik ki az értékesített termékek nagy többségét, addig Japánban idén júniusban már az eladások 48 százalékát a hevített dohány tette ki. Magyarországon ugyanez az arány mindössze 1,7 százalék, miközben az OECD adatai szerint minden negyedik magyar gyújt rá napi rendszerességgel.
A távol-keleti országban 2020-ban még 99 milliárd szál hagyományos cigarettát értékesítettek, ez a szám 2025-re 78 milliárdra csökkent. A hevítőrudak eladásai ezalatt 41 milliárdról 73 milliárdra emelkedtek.
Ahhoz persze évtizedeknek kell eltelnie, hogy pontos képet kapjunk arról, milyen hatással vannak a hevített termékek az egészségre és várható élettartamra. Az viszont biztos, hogy a fogyasztó közvetlen környezetét kevésbé teszi ki a passzív dohányzásnak. A JT felmérése szerint épp ez az a szempont, amely ráveszi a japánokat arra, hogy letegyék a hagyományos cigit és a hevített dohányra váltsanak. 34 százalékuk azzal indokolta a váltást, hogy nem akar kellemetlenséget okozni másoknak, míg 16 százalék saját egészségét szem előtt tartva cserélte le függőségét.
A japán dohányzási szokásokban ugyanakkor még egy fontos különbség mutatkozik az Európában megszokottakkal szemben: míg nálunk jellemzően kültéren engedélyezett, zárt helyiségekben pedig tilos rágyújtani, addig a japán nagyvárosokban nem nagyon találkozunk az utcán cigarettázó emberrel. Ennek az az oka, hogy szabály tiltja a közterületi dohányzást, ehelyett csak a kijelölt területeken fogyaszthatják a termékeket – így pedig a passzív ártalmaknak is csak az van kitéve, aki maga is fogyasztó.
Szójabab és munka
A dohányzás visszaszorítása persze nem az egyetlen oka annak, hogy egyre tovább élnek a japánok. A leggyakrabban előkerülő szempontok között az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a fejlett egészségügy szerepel a kérdést firtató elemzésekben.
Vízi fesztivál egyik programja Tokióban idősek számára
AFP / Yomiuri / Tetsuji Noguchi
Mi október elején látogattunk el Tokióba, és természetesen idegenvezetőnknek is feltettük ezt a kérdést. „A japánok egészségesen esznek és sokat sétálnak” – fogalmazott. Előbbivel kapcsolatban a szójababot emelte ki, amely valamilyen formában tényleg szinte minden étkezésnek része. De nemcsak az számít, hogy mit esznek, hanem az is, hogy hogyan: jellemzően jóval kisebb adagokban, mint mi. Emellett arra is ügyelnek, hogy ne egyék túl magukat: a japán közvélekedés szerint addig érdemes folytatnunk az étkezést, amíg nem érezzük magunkat 80 százalékig tele.
A séta előnye más mozgásformákkal szemben a folytonosságában rejlik: kisebb, de hosszabban tartó terhelést jelent testünk számára, mintha sportolnánk, amely során jobban feszegetjük a határainkat. De az aktivitás más formái is hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. Ilyen például a kertészkedés, de az is egyre gyakoribb, hogy a japánok nyugdíjas korukra is aktívak maradnak a munkaerőpiacon.
A munka az idős japánok számára nem csak fizikai aktivitást jelent: egyszerre nyújt elfoglaltságot, értelmet és rendszert visz a mindennapokba. Tokió utcáit járva valóban szembeötlő, mennyi aktívan dolgozó idős emberrel találkozik az ember, akik akár az utcák takarításából, a forgalom irányításából is kiveszik a részüket. A japán társadalom ezzel párhuzamosan a munkaerőhiány problémáira is válaszol.
Idős japán férfi tokiói cipőboltjában
MTI / Franck Robichon
Egy másik, kézenfekvő megoldás utóbbira a digitalizáció lenne, ebben azonban az egykor a világ vezető technológiai birodalmának tekintett Japánnak bőven van hova fejlődnie. Az ázsiai országban még ma is számos olyan ügyet intéznek papíralapon, amelyről a világ más részein már nehéz lenne ezt elképzelni. De a digitális lemaradás visszatükröződik abban is, hogy a telefonos fizetés sokkal kevésbé terjedt el, mint Európában. Jobb esélyekkel indulunk fizikai bankkártyánkkal, de a legbiztosabb választás továbbra is a készpénz.
Nyitókép: Caspar Schlageter / Robert Harding RF / robertharding via AFP.
