#longevity

Lewis Hamilton vegánként is bírja a Forma–1 extrém terhelését – de nem csak az étrendje különleges

Ötven fok körüli hőség a kokpitben, akár 180-as pulzus, több G-s gyorsulás és fékezés, közben közel két órán át folyamatos koncentráció: a Forma–1 alaposan próbára teszi a szervezetet. Lewis Hamilton negyven felett is ebben a közegben versenyez, miközben évek óta növényi étrendet követ. De mi az, ami valóban segíthet neki ilyen hosszan terhelhetőnek maradni, és mit hasznosíthat ebből egy átlagember?

Az egészségesebb társadalom ára: újra kell írni a nyugdíj és a munka szabályait

A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.

Kösz, jól: Annyira próbálunk egészségesen élni, hogy közben bele is betegedhetünk a szorongásba

Soha ennyi adatunk nem volt arról, hogyan kellene ennünk, aludnunk, mozognunk, regenerálódnunk vagy éppen öregednünk. Elsőre ez felszabadítónak tűnik: végre egyre több minden van a saját kezünkben. Csakhogy könnyű eljutni oda, hogy az egészség már nem biztonságot, hanem újabb teljesítménykényszert jelent. A Kösz, jól legújabb adásában Kerekes Anna dr. Csabai Márta egészségpszichológussal arról beszélgetett, hogyan lehet eligazodni az egymásnak ellentmondó tanácsok között anélkül, hogy közben állandóan a saját egészségünk miatt szoronganánk.

Jön a Human Talks: Egy nap azokról a kérdésekről, amelyek mindannyiunkat érintenek

Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.

Kutatás mutatta ki, hány gyereket érdemes vállalni a hosszú életért

Nagy meglepetés érte a finn tudósokat, amikor kiderült, nem csak a sok gyereket szülő nőknek jár gyorsabban a biológiai órájuk.

Fiatalon csak kellemetlen, később az egészségünk is rámehet – miért kapott új nevet a rettegett PCOS?

Sok nő akkor találkozik először a PCOS diagnózisával, amikor rendszertelenné válik a ciklusa, nehezebben esik teherbe, vagy hormonális tünetei jelentkeznek. Ebből arra következtethetnénk, hogy ez elsősorban a termékeny évekre tartozó nőgyógyászati probléma. Az elmúlt évek kutatásai azonban más képet rajzolnak – olyannyira, hogy idén maga a szindróma is új nevet kapott: már PMOS-ként hivatkoznak rá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Tényleg vissza lehet fordítani az öregedést? Egy Harvard-kutató már húsz éve ezen dolgozik

Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.

Egyre több profi sportoló esküszik rá, de mitől „csodaszer” a meggylé?

A bringások már hosszú évek óta isznak meggylevet a megterhelő versenyek után, de a világ legjobb focistái is egyre inkább rákapnak az italra. A kérdés csak az, hogy valóban tud-e annyit a meggy, amennyit az élsport vár tőle.

Teljes egészségügyi szkennelés egy óra alatt: forradalmi újdonság vagy hamis illúzió?

Ki ne szeretné egyetlen óra alatt megtudni, van-e bármi baj a testében? A modern egészségszkennerek erre az igényre építenek: gyorsan, látványosan és rengeteg adattal ígérnek megnyugvást. Egy új startup mindössze 499 dollárért ígéri mindezt. De a szűrések világában a több információ nem mindig jelent nagyobb biztonságot – néha csak újabb kérdéseket vet fel.

A longevity beköltözött a szupermarketbe – hogyan lett a sporttáplálkozás mainstream Európában?

A funkcionális élelmiszerek, protein szeletek, a kreatin vagy épp a fehérjés kávé már nem csak sportolóknak szólnak. Mi áll a performance economy európai robbanása mögött?

Mit árul el a bőrünk a test öregedéséről?

A bőr sokat elárul arról, hogyan élünk. Nyomot hagy rajta az életmód, a napfény és az idő múlása. De következtethetünk-e ezekből a jelekből a szervezet egészének állapotára is? Erre keresi a választ egy nagyszabású kutatás. Andrea B. Maierrel, a NUS Academy for Healthy Longevity alapító-igazgatójával, valamint Magali Moreau-val, a L’Oréal Research & Innovation Advanced Research tudományos vezetőjével arról beszéltünk, mit tud ma a tudomány a bőr és az egészséges öregedés kapcsolatáról, és hol vannak még nyitott kérdések.

Tény, hogy a nők tovább élnek – de vajon lassabban is öregednek?

A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

A járásunk elárulhatja, mennyi tartalék van még az agyunkban

A tempós járás időskorban nemcsak azt mutathatja meg, milyen állapotban vannak az izmok és az ízületek. Amerikai kutatók szerint azoknál a nyolcvan év feletti embereknél, akik kortársaiknál gyorsabban gyalogolnak, ritkább lehet a szellemi hanyatlás és a demencia. A magyarázat nem feltétlenül az, hogy a gyors séta önmagában védi az agyat, hanem az, hogy a jobb fizikai erőnlét nagyobb idegrendszeri tartalékkal járhat együtt.

Őssejtkimerülés – miért gyengül a test természetes megújuló képessége?

Az őssejtkimerülés neve azt sugallja, hogy idővel elfogynak a test javítósejtjei, a biológia azonban ennél jóval furfangosabb. Egy hetvenéves ember csontvelőjében akár több, őssejtként azonosítható vérképző sejt lehet, mint egy fiatal felnőttében. A kérdés tehát nem pusztán az, hány őssejt marad, hanem az, hogy milyen minőségben végzik a feladatukat. Ha több van belőlük, miért beszélünk mégis kimerülésről?

A daganat, a szívbetegség és a demencia közös gyökeréről hallgat az uniós kutatáspolitika

Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.

Alacsony a vasa? Nem biztos, hogy a pótlás a megoldás – figyelmeztet a szakértő

A laborlelet könnyen hamis biztonságérzetet ad: ha nincs rajta csillag, megnyugszunk, ha alacsony a vas, már keressük is a pótlást. A vasanyagcsere viszont nem így működik. Dr. Várkonyi Judit hematológus szerint a ferritin fontos támpont, de önmagában nem dönt el mindent: a hemoglobin, az MCV, a transzferrin-szaturáció, a CRP és a tünetek együtt mutatják meg, valódi vashiányról, gyulladáshoz társuló zavarról vagy más problémáról van-e szó.

Beckham és Bezos teste jelképezi az új férfiideált: öregedni lehet, csak ne látszódjon

Sokáig természetesnek vettük, hogy a középkorú férfiakon látszik az idő: ritkul a hajuk, nő a hasuk, fáradtabbnak tűnnek. Ma viszont mintha más lenne a mérce. Beckham kockahasa és Bezos látványos átalakulása után az ötvenes-hatvanas férfitest is üzenetté vált: fegyelmet, státuszt, energiát és önkontrollt kell sugároznia. Csakhogy ami egészségmegőrzésnek indul, könnyen újabb megfelelési kényszerré válhat.

Nem elég a szex, orgazmus is kell a hosszú élethez egy sztárnőgyógyász szerint

A longevityvilágban lassan minden mérhető: alvás, pulzus, vércukor, lépésszám, regeneráció. Most a szex és az orgazmus is bekerült az egészséges öregedés ígéretei közé: egy amerikai sztárnőgyógyász szerint a kielégítő szexuális élet a hosszabb, egészségesebb élet része lehet. Csakhogy szakértők szerint könnyen csapdává válhat, ha az intimitásból is teljesítmény, az orgazmusból pedig újabb egészségügyi elvárás lesz. Szexuálpszichológusokat kérdeztünk, mit mond erről valójában a tudomány.

Tíz éve génterápiával kísérletezik magán a longevity egyik legvitatottabb arca

Liz Parrish 2015-ben Kolumbiába utazott, hogy saját magán próbáljon ki két olyan kísérleti génterápiát, amelyeket az Egyesült Államokban ilyen formában nem engedélyeztek volna. Nem halálos betegség miatt vállalta a beavatkozást, hanem azért, hogy közvetlenül az öregedés biológiai folyamataiba avatkozzon be. Támogatói úttörőnek tartják, kritikusai szerint viszont éppen azokat a biztonsági lépéseket kerülte meg, amelyeknek ki kellene deríteniük, működik-e egy kezelés, és milyen kockázatai lehetnek hosszú távon.

Lábon kihordott öregedés: mi múlik az izmainkon időskorban?

Sokan épp akkor engedik el végleg a rendszeres mozgást, amikor az már nem esztétikai kérdés, teljesítményügy vagy fiatalságpótlék, hanem maga az önálló élet egyik alapfeltétele. Ötven felett a sport segítségével izomerőt, egyensúlyt, esésmegelőzést, lassabb leépülést, jobb anyagcserét és nagyobb biztonságot építünk ki a hétköznapokban. Ennek ellenére Magyarországon a 65 év felettiek több mint fele 2,5 órát sem mozog egy egész hét alatt. A sport kérdésének idős korban már más súlya lesz: meddig tudunk segítség nélkül felállni, lépcsőzni, bevásárolni, közlekedni és önállóan létezni a saját életünkben?

1 2 3 ... 9