#longevity


Az öregedéssel az ízek is halványulhatnak – és ennek nagyobb ára lehet, mint gondolnánk

Az öregedés nemcsak abban változtat meg bennünket, amit a tükörben látunk. Az érzékszerveink működése is átalakulhat, köztük az ízérzékelésünk is – és ennek meglepően messzire vezető következményei lehetnek. Megnéztük, mi változik az évek múlásával, és miért érdemes erre jobban figyelni idősebb korban. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.



Egyetlen univerzális mérőszám jelezheti, ha kezdjük elveszíteni a testi és szellemi képességeinket

Nem az élet hossza, hanem az egészségben eltöltött évek száma az igazán fontos, amit akár előre is lehetne jelezni egy mostanában egyre többet emlegetett mérőszámmal. Persze csak ha sikerülne könnyen mérhetővé tenni, és elterjedne a használata. Ez az úgynevezett „belső kapacitás”, de mit mutat? Mi köze az egylábas egyensúlyozáshoz? És mikor figyelhetnék magukon már a harmincasok is?


Húsz év múlva kőkorszakinak fog tűnni, hogy megvárjuk, amíg valaki megbetegszik, és csak utána próbáljuk meggyógyítani

Ifj. Duda Ernő biotechnológus szerint a mai, reaktív orvoslás gazdaságilag hosszú távon fenntarthatatlan, és bár a prevenció lenne a követendő út, az egészségügyi kiadásoknak még csak körülbelül 3 százaléka jut erre. Ahogy mondja, az emberek mindig is vágytak rá, hogy hosszabb ideig éljenek, de nem arra költenek, amire igazán fontos lenne – pedig a legjobban igazolt „longevitygyógyszer” hétköznapibb, mint gondolnánk.


Lehet-e gyógyszerrel lassítani az öregedést? Íme a kutató, aki az egész életét erre a kérdésre tette fel

Mi lenne, ha az öregedést nem csupán elszenvedni lehetne, hanem bizonyos sejtszintű folyamatok befolyásolásával lassítani is? Matt Kaeberlein évtizedek óta azt kutatja, hogyan függ össze a sejtek növekedése, energiafelhasználása és karbantartása az élettartammal. Az eredményei mára az öregedéskutatás egyik legizgalmasabb gyógyszeres irányához vezettek.



A csuklónk ereje az egész testünk állapotáról is mesélhet

A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.


„Kívülről sikeresnek tűnhetünk, miközben belül már rég kimerültünk” – gyógyulás a kiégésből

Tresó Bernadett saját tapasztalatából tanulta meg, milyen könnyű természetessé tenni a túlterhelést, és milyen nehéz időben észrevenni, hogy elfogytak a tartalékaink. Ma vállalati transzformációs szakértőként azt látja, hogy az AI egyszerre teheti hatékonyabbá és mentálisan megterhelőbbé a munkát. Arról kérdeztük őt, mit kezdünk a technológiával megspórolt idővel, hogyan változhat a szakmai identitásunk, és miért nem jelenti azt a reziliencia, hogy mindent ki kell bírnunk.



Balettozzon, ha sokáig akar élni!

A hosszú, egészséges élet nyomába eredve sokan keresik a legjobb, legoptimálisabb, legcélszerűbb mozgásformát. Keveseknek jut eszébe, hogy épp a balett lenne az, pedig a tudomány is alátámasztja: a balett minden életkorban képes a longevity szolgálatába állni, és nemcsak a fizikai ellenállóképességet erősíti, hanem az agy egészségét is védi. Nem is szólva arról, hogy a lelket is ápolja.



Andrew J. Scott: Nagyon különböző módon öregszünk, a 65. születésnap nem tesz mindenkit egyformán időssé

Két ember ugyanazon a napon töltheti be a 65-öt úgy, hogy az egyik még egészséges, aktív és dolgozni szeretne, a másik pedig már évek óta betegségekkel és csökkenő munkaképességgel él. Andrew J. Scott közgazdász szerint a hosszabb élet önmagában ezért még nem társadalmi nyereség: az számít, mennyi egészséges év jut nekünk, és milyen lehetőségekkel érkezünk meg az időskorba. Magyarországon ezt különösen élesen mutatják az egészséges életévekben látható regionális különbségek.


A gombákban van egy különleges vegyület, amelyet egyre többet kutatnak az öregedés kapcsán

A gombák ritkán kerülnek egy mondatba az egészséges öregedéssel, pedig több szempontból is különleges élelmiszerek. Olyan rostokat, mikrotápanyagokat és bioaktív vegyületeket tartalmaznak, amelyek közül néhányat egyre intenzívebben vizsgálnak az életkorral összefüggő folyamatokban. A laskagomba, a shiitake és a vargánya különösen érdekes lehet ebből a szempontból, de a csiperkét sem kell lebecsülni. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.



Magyarokra fejlesztett epigenetikai órán dolgozik egy kutatócsoport

Két egykorú ember szervezete nem feltétlenül ugyanabban az ütemben öregszik. A társadalmi-gazdasági helyzet az epigenetikai öregedés egyes mutatóival is összefügghet, ráadásul ezek közül néhány már gyermekkorban kimutathat – állapította meg egy átfogó tanulmány. Cikkünkben annak jártunk utána, mit mérnek valójában az epigenetikai órák, és mit jelenthet mindez magyar szemmel.


Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó

„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.



Lewis Hamilton vegánként is bírja a Forma–1 extrém terhelését – de nem csak az étrendje különleges

Ötven fok körüli hőség a kokpitben, akár 180-as pulzus, több G-s gyorsulás és fékezés, közben közel két órán át folyamatos koncentráció: a Forma–1 alaposan próbára teszi a szervezetet. Lewis Hamilton negyven felett is ebben a közegben versenyez, miközben évek óta növényi étrendet követ. De mi az, ami valóban segíthet neki ilyen hosszan terhelhetőnek maradni, és mit hasznosíthat ebből egy átlagember?


Az egészségesebb társadalom ára: újra kell írni a nyugdíj és a munka szabályait

A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.