Türkölés százmilliárdokból
Sok magyarban van kipcsak vér – így hízelgett Orbán Viktor a Türk Tanács 2019-es csúcstalálkozóján, és később még szorosabbra fűzte a szövetséget a Türk Államok Szervezetére (TÁSZ) átnevezett, öt államot – Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Törökországot és Üzbegisztánt – tömörítő szervezettel, amelyben Magyarország megfigyelő státuszú szereplő. Mint a Külügyminisztériumnak a HVG közérdekű adatigénylésére adott válaszából most kiderült: a Fidesz-kormány diplomáciai erőfeszítést, energiát és pénzt sem sajnált a kapcsolatok erősítésére. Főleg pénzt nem. A TÁSZ magyarországi képviseleti irodája például ingyen kapott egy 1,4 milliárd forint értékű budai villát, ennek költségeit, a rezsit és a protokollkiadásokat, de még az itt dolgozók bérét is a magyar állam fedezi. 2019 óta csak erre 4,3 milliárd forintot költöttek. Ám ez csak aprópénz ahhoz képest, amit az Orbán-kormány a kipcsak szövetségre áldozott. Mintegy 50 milliárd forinttal szállt be a türk és a kirgiz fejlesztési alapokba, emellett az Eximbank több száz millió eurós hitelkereteket nyitott egyrészt a TÁSZ tagállamai, másrészt az ezekben az államokban beruházó magyar cégek számára, összesen mintegy 370 milliárd forint értékben. Pontosan nem ismert a költsége azoknak a szintén a kipcsak partnerség jegyében indított és azóta is működő projekteknek, mint az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ vagy a budapesti Aszálymegelőző Intézet.
