szerző:
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Valahányszor gyökeresen új technológia jelenik meg, meggyőződésünkké válik, hogy kiirtja a régit. Világunk valóban rendkívül gyorsan változik, de a régi dolgok – mint például a könyvek – sokszor meglepően időtállónak bizonyulnak. Részlet a Hogyan (ne) tervezz? című könyvből.

Amikor a karácsonyi ünnepek után visszamentünk dolgozni, összehasonlítottuk a gyermekeink ajándéklistáját. Érdekes dolgot vettünk észre: a hat- és huszonegy éves kor közöttiek kívánságlistáin a modern gyermekek holmijai – a ruhák, a pénz és az elektronikus kütyük – mellett egy csomó könyv is szerepelt. Nem e-könyvek, hanem igaziak. Azt is megfigyeltük, hogy az ünnepek alatt mindhárom gyermek rengeteg időt töltött ezeknek a könyveknek az elolvasásával. Nem azért, mert erre kényszerültek, hanem mert ezt akarták.

Akkor mégsem járt le a könyvek ideje? A gyerekek nem a Snapchattel és az Instagram nézegetésével töltik minden idejüket? Úgy tűnik, nem. De fiatalok már nem papírkönyveket lapozgatnak, ugye? Mindenki az e-könyv-olvasóján vagy a tabletjén olvas, nem? Hát nem. A nagyi szívesen olvas e-könyvet, hiszen jó nagyra állítható a betűmérete, a gyerekek azonban inkább igazi könyvet vesznek a kezükbe. És nem azért, mert a gyerekeink furák. Nézzük csak meg a statisztikákat!

A Nielsen Piackutató Intézet szerint az e-könyvek forgalma évek óta csökken, miközben a hagyományos könyveké nő. Az e-könyv elsősorban a fiatal felnőtteknek szóló irodalom terén szorult vissza, pedig 2014-ben ez szárnyalt a leginkább. Az internet egyik szupersztárja, Zoella első regénye, a Girl Online keménytáblás kiadása több mint 78 ezer példányban kelt el a megjelenés hetén, maga mögé utasítva a Harry Potter- és az Alkonyat- (Twilight) sorozatot.

A digitális forradalom tehát nemhogy háttérbe szorítja a könyveket, hanem új életet lehel beléjük. Az elektronikus kiadás lehetősége megkönnyíti az új szerzők piacra lépését, ám az igazán sikeresek ezután átnyergelnek az „igazi” könyvekre – ahogy A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey) esetében is láthattuk. A könyvek alapján készült mozifilmek hatására pedig még több könyvet adnak el.

A közösségi média nem elvonja a fiatalok figyelmét a könyvekről, hanem inkább olvasásra ösztönzi őket. A könyves blogok rendkívül népszerűek, és a tizenévesek boldogan követik kedvenc íróikat a Twitteren. A Voxburner nevű, fiatalokkal foglalkozó piackutató cég a The Bookseller magazin számára nemrégiben készített felmérése szerint a 16–24 éves olvasók 49 százaléka csatlakozott könyvekhez köthető rajongói csoporthoz, weboldalhoz vagy Facebook-csoporthoz, és 40 százalékuk követett valamilyen szerzőt a Twitteren. 75 százalékuk pedig jobban szereti a nyomtatott könyveket az e-könyveknél.

Mindebben általánosabb igazság rejlik

HVG Könyvek

Valahányszor gyökeresen új technológia jelenik meg, meggyőződésünkké válik, hogy kiirtja a régit. Az 1920-as évek elején a rádiónak elvileg ki kellett volna szorítania a gramofont, az utóbbi években azonban a vynillemezek a reneszánszukat élik. Az 1950-es években azt hitték, a televízió megjelenésével a rádiónak befellegzett, ám az emberek jelenleg is átlagosan napi két órát hallgatják. A televíziónak sem áldozott le az internet miatt: ma is mindennap közel négy órát tévézünk.

A régi és új technológiák valóban versenyeznek egymással, ahogy a különböző fajok is teszik. Az új technológia olykor valóban a régi kihalását okozza. Gyakoribb azonban, hogy külön életteret találnak maguknak, vagy akár szimbiózisban léteznek tovább. A Twitter és a Facebook is inkább erősítette, mintsem kiszorította a televíziózást, és kölcsönösen előnyös társulásban élnek együtt a nagy tévés valóságshow-kkal, amelyek nézői folyamatosan kommentelnek a közösségi oldalakon.

Folytatva a sort: az okostelefonok és a tabletek sem végezték ki, csak jobb teljesítményre sarkallták a tévéreklámokat. Rákereshetünk a termékkel kapcsolatos információkra, újra megnézhetjük a reklámokat, utánanézhetünk az akcióknak, és megvásárolhatjuk a reklámozott árucikkeket online.

A trendfigyelők és a jövőkutatók mára már megtanulhatták volna a leckét. Természetesen újabb és újabb technológiai vívmányok várhatók. Világunk valóban rendkívül gyorsan változik, a régi dolgok – mint például a könyvek – azonban sokszor meglepően időtállónak bizonyulnak.

A fenti cikk a Hogyan (ne) tervezz? című könyv szerkesztett részlete. A kiadványban két elismert kommunikációs stratéga - Les Binet és Sarah Carter - ad átfogó, mégis követhető gyakorlati útmutatót a hatékony marketingstratégia tervezéséhez.

A könyvhöz kapcsolódó, Lépj előre digitálisan! Egy Telekom-sztori című kiadvány a Telekom CFU (Customer Facing Unit) csapat működését és filozófiáját mutatja be, a könyvben ábrázolt paradigma- és perspektívaváltások egyik hazai gyakorlataként. Erről bővebben a Szabó Béla Attila, a Telekom márka- és kereskedelmi kommunikációs igazgatója beszél ebben az interjúban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogyan (ne) használjuk a bizonyítékokat?

Hogyan lehetséges, hogy amikor olyan sok időt és pénzt fordítunk kutatásokra, és több adat áll rendelkezésünkre, mint a múltban bármikor, sokan mégis a téves megérzéseiket követik a nekik ellentmondó bizonyítékok helyett?

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogyan (ne) legyünk mások?

A kitűnés és a különbözőség minden márka szempontjából fontos. Ugyanakkor nem mindegy, hogy valami mást mondunk, vagy valamit másképpen mondunk.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogyan (ne) ötleteljünk?

Kutatások szerint az ötletelő csoportok kevesebb és gyengébb minőségű ötletet gyártanak, mint ugyanannyi, egyedül dolgozó munkatárs. De mit tegyünk, ha mégis ötletelni kell?

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogyan (ne) gondolkodjunk a hűségről?

A márkahűség hajszolása az ortodox marketing rögzült eleme, amelynek értéke szinte megkérdőjelezhetetlen. Mégis jobb lenne, ha megkérdőjeleznénk. A kutatások ugyanis ezt támasztják alá.