#olvasás

Nem mindegy, hogy papíron vagy képernyőn olvasunk – vagy mégis?

Egy ideje már tartja magát az a nézet, hogy a képernyőn történő olvasás egészen más, mint amikor papírról faljuk a betűket. Anélkül, hogy vitatkoznának ezzel, ausztrál kutatók azért árnyaltak ezen a képen, azt a kiegészítést téve, hogy ennek a különbségnek a megléte azon is múlik, hogy milyen célból informálódunk, illetve hogy milyen is az a bizonyos képernyő.




Ha a magyarok szövegértési képessége elérné a finnországit, nagyon nagy mértékben nőne a GDP-nk

Még nem elitkulturális tevékenység az olvasás Magyarországon, de már nem vagyunk messze ettől – állítja Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke. Manapság sokszor hároméves korig eldől, hogy valakiből olvasó lesz-e vagy sem, mit tehetnek a szülők? Jó hír, hogy még a nem olvasó fiatalok is könnyen rákapathatók a könyvekre. Vajon hogyan?



„Már addigra eldől, hogyan fogunk olvasni, amikor még egy betűt sem tanultunk az iskolában”

Minden tanár olvasástanár – véli Steklács János nyelvész, oktatáskutató, aki szerint nem lenne szabad abbahagyni az olvasás tanítását a negyedik osztályban, és az nem is csak a magyarórák feladata. Volna megoldás a magyar gyerekek egyre romló szövegértési képességeinek javítására, de egyelőre csak a fióknak készült el egy erről szóló javaslatcsomag, ami pedig „kevés pénzért az egész országot lényegesen jobbá tehetné”.



Kapjon le egy könyvet a polcáról, mert rengeteg előnye van, ha napi szokássá teszi az olvasást

Ha olvasási szokásai kimerülnek a Facebook-bejegyzések, rövid hírek vagy a gyorsrizs csomagolásán található utasítások böngészésében, akkor sok mindenről lemaradhat, és nem is csak az olvasmányélményekre gondolunk. A könyvek ugyanis a kreativitásra, a koncentrációkészségre és a stressz-szintre is hatással lehetnek, de még ezen kívül van egy sor jótékony hatása a napi olvasásnak.








Hogyan lesz egy gyerekből könyvkiadó?

Dr. Vass Dorottea egyetemi adjunktus, olvasáskutató, és csapata a könyvíráson keresztül segíti az általános- és középiskolások intellektuális és önismereti fejlődését. A D012 program keretein belül 12 lépésben vezetik végig a gyerekeket a könyvkiadás folyamatán az ötlettől a nyomdába küldésen át egészen a könyvbemutatóig. Céljuk, hogy a gyerekekből hosszútávon sikeres, innovatív és önállóan gondolkodó emberek váljanak. Dojcsák Dániel egy nagyvállalati digitális ügyfélkezelési megoldásokat fejlesztő IT cég, a 200 főt foglalkoztató Shiwaforce marketingigazgatója. A szoftverfejlesztésen túl agilis és egyéb módszertanokra, tapasztalatokra építve tanácsadással, szakmai és vezetői tréningekkel és digitális eszközök bevezetésével is támogatják a ügyfeleik hatékony működését. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.