Mi volt a legfontosabb esemény az emberiség történelmében? Adódik néhány kézenfekvő válasz(tási) lehetőség. Talán a kerék feltalálása? Vagy a puskaporé? Vagy a könyvnyomtatásé? Vagy az olyan nagy próféták születésére kellene gondolnunk, mint amilyen Buddha, Jézus és Mohamed voltak? Minden egyes mérföldkő, találmány és korszak mellett szólnak érvek – mindegyiknek megvolt a maga történelmi jelentősége. De vajon melyik volt a legfontosabb? Nehéz megállapítani.
De tegyük fel, hogy előnyben részesítjük a múlt mennyiségi értelmezését. Akkor vajon hogyan nézne ki a történelem? Ha például a világ népességének alakulását vizsgáljuk, felfedezhetünk-e valamilyen mintázatot az elmúlt 5000 év során?
Hogyan duzzadt fel az emberiség létszáma?
Our World in Data
És íme, egyszer csak lesz egy egyértelmű jelöltünk arra, mi volt minden idők legfontosabb eseménye. Évezredeken keresztül alig nőtt a világ népessége, aztán egyszer csak robbanás következett be. 1750 táján az emberiség létszáma rakétaként kilőtt. És mind a mai napig egy olyan rakétában ülünk, amely majdnem nyílegyenesen száguld a csillagok felé.
Hogy mi történt 1750 körül, aminek mindmáig messzemenő következményei vannak? Akkor kezdődött az ipari forradalom. A hagyományos technikák és mesterségek átadták a helyüket a modern gépeknek és gyáraknak. A történészek ezt az időszakot gyakran a nagy gyorsulás néven emlegetik. Az emberiség szinte egy szempillantás alatt az uralma alá vonta az egész bolygót. Hirtelen szinte isteni erőre tettünk szert.
És könnyen lehet, hogy ez még csak a kezdet. Nézzük csak meg még egyszer a grafikonokat és a meredeken emelkedő görbéket, és tegyük fel magunknak a kérdést: Hová vezet ez a fajta gyorsulás? A következő évszázadban, de még az is lehet, hogy évtizedekben, egyértelművé válik, hogy tovább száguldunk-e, stabilizálódunk, vagy összetörjük magunkat.
Ez pedig azt jelenti, hogy komoly a felelősségünk a jövendő nemzedékekkel szemben. Épp mert hatalmas változások kellős közepén vagyunk, nekünk, akik a 21. században élünk, kivételesen nagy hatalom összpontosul a kezünkben ahhoz, hogy alakíthassuk a jövőt. A választásaink évszázadokig éreztetik majd a hatásukat.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20250817_moralis-ambicio-bregman-konyv
A kérdés az: mihez kezdünk ezzel?
Az elmúlt 300 évben nemcsak hatalmas haladást könyvelhettünk el, de hatalmas pusztítást is végeztünk. Mindennap százmillió tonna CO2-t pumpálunk a légkörbe. Naponta több mint 2500 tonna műanyagot engedünk az óceánokba, és 15 ezer hektár erdőt vágunk ki. A rendelkezésre álló földterület felét mezőgazdasági célokra, annak háromnegyedét pedig hús- és tejterméktermelésre használjuk. Az állatvilág feletti uralmunk mértéke kifejezetten aggasztó.
Mindez azt jelenti, hogy morális ambíciók vonatkozásában technikai találékonyságunk árnyoldalait is el kell ismernünk. A technológia hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy megoldjuk a legnagyobb világproblémákat, de az éremnek van egy másik oldala is. Olyan mértékű hatalomra tettünk szert, hogy már a saját fennmaradásunkat fenyegetjük – és a jövő generációkét is.
Elég csak arra gondolni, milyen tempóban melegszik fel a bolygó. Egy sereg aktivistának köszönhetően a klímaváltozás már kezd tudatosulni, de még messze vagyunk a céltól. A klímamozgalomban rengeteg a betöltetlen álláshely, sokmilliónyi morális ambíciókkat rendelkező emberre volna még szükség. Mindenkinek ott kellene állnia a fedélzeten, mert arra a küldetésre, amelyet az elkövetkező évtizedekben teljesítenünk kell, nincs korábbi történelmi példa.
Mikor lett volna a legjobb pillanat csatlakozni a klímamozgalomhoz? Legkevesebb 30 évvel ezelőtt, amikor a mozgalom még gyerekcipőben járt, és a klímaváltozás még korántsem kapott a súlyának megfelelő figyelmet. A következő kérdés pedig így hangzik: melyek azok a mai problémák, amelyek most abban a fázisban vannak, ahol a globális felmelegedés volt harminc évvel ezelőtt?
Milyen ügyekhez csatlakozhatunk most, amikor még időben vagyunk?
Az emberi fajt és a földi életet több katasztrófa is fenyegeti. Legalább három olyan veszély leselkedik ránk, amelyek valamivel kisebb figyelmet kapnak, mint a klímaváltozás, és éppen ezért van szükségünk morális ambícióval rendelkező emberekre.
Az első egy régi ismerős. Amikor e sorokat írom, több mint 3000 atombomba áll bevetésre készen. Közülük akár csak 100 is elég lehet egy „nukleáris télhez”, ahhoz az apokaliptikus forgatókönyvhöz, amelyben annyi mérges gáz kerül a légkörbe, hogy a nap elsötétül, radikálisan lecsökken a földi hőmérséklet, megsemmisül a termés, és emberek milliárdjai halnak éhen.
A másik jelenleg is fejlesztés alatt álló technológia, amelytől a szakértők potenciálisan félnek, a mesterséges intelligencia (AI). A mesterséges intelligenciát használhatják propagandára, cenzúrára és a polgárok megfigyelésére is, ráadásul megkönnyítheti egy tömegpusztító fegyver megalkotását. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy elveszítjük felette a kontrollt.
És van még egy harmadik, katasztrófával fenyegető veszély, amely az emberiségre leselkedik: a laboratóriumokból kiszabaduló kórokozók. A biológiai laboratóriumokban bekövetkezett technológiai haladás szintén meglehetősen nyugtalanító. Míg az atombombák sokba kerülnek, a genetikailag módosított vírusok ára már évek óta kifejezetten alacsony. A himlő teljes genetikai kódját ma már ingyen le lehet tölteni az internetről, és noha még mindig kell hozzá megfelelő szaktudás és komoly felszerelés, évről évre egyre könnyebb manipulálni a kórokozók DNS-ét. És akkor még nem beszéltünk azokról az új kórokozókról, amelyek ennél is veszélyesebbek lehetnek.
Összességében nehéz túlzásokba esni, amikor arról beszélünk, milyen abszurd világban élünk. Az alábbi négy állítás például egyszerre igaz:
Egyszerre igazak
HVG Könyvek
Jó ősökre lenne szükség
Aki belegondol a bennünket fenyegető kockázatokba, elképed, mennyire keveset teszünk azért, hogy megvédjük magunkat és a jövő nemzedékeit. Az emberiség rakétája útnak indult, de mi, utasok biztonsági öv nélkül utazunk. Korunknak olyan emberekre van szüksége, akiket morális ambíció hajt, olyanokra, akik „jó ősök” akarnak lenni.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20250907_A-filantropia-Real-Madridja-malaria
Aki biológusként végzett vagy mérnöki háttérrel rendelkezik, sokat tehetne a következő pandémia ellen vívott harcban. Egy képzett matematikus vagy informatikus sokat segíthetne a biztonságos mesterséges intelligencia megalkotásában. Aki művészként vagy marketingesként dolgozik, képes lehet sokakat mozgósítani, hogy láthatóvá váljon az, ami ma még nem látszik a radaron. Egy-egy tapasztalt hivatalnok vagy politikus felléphetne a szigorúbb szabályozás érdekében, például a veszélyes genetikai anyagok online értékesítésére vonatkozóan.
A fenti cikk Rutger Bregman Morális ambíció című könyvének szerkesztett részlete. A kiadványt itt vásárolhatja meg kedvezménnyel.
