Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Budapest 2014-ig előkészíti a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban támogatásra javasolt projekteket - mondta Szeneczey Balázs, Tarlós István főpolgármester kabinetfőnöke a Napi Gazdaság csütörtöki ingatlanos konferenciáján. Kiemelte, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat az önfenntartó projektek támogatása váltja fel. Példaként említette a Széll Kálmán tér átépítését, az őrmezei P+R parkolót és buszpályaudvart, a millenniumi földalatti meghosszabbítását, továbbá a busz és villamos vonalak rendszerszerű bővítését. A kabinetfőnök beszélt arról is, hogy a megkezdett beruházásokat úgy fejezi be a főváros, hogy az megfeleljen az uniós előírásoknak.
Egy város vonzerejének jellemzőit vette sorba Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Ezek közül az egészségügy, a közlekedés és a közbiztonság Budapesten még megfelelő, bár csökken a minőségük. A most új munkahelyeket adó beruházásokkal - Audi, Mercedes, Opel és Hankook - kapcsolatosan pedig megjegyezte, hogy azokról a döntés 2008-ban született, és jó lenne hasonló döntéseket hozni ma is.
Stiller Ákos
Major János, a PricewaterhouseCoopers (PWC) 500 ingatlanos szakemberre kiterjedt felmérés alapján elmondta: a vélemények 27 uniós város rangsorát adták, abból a szempontból, hogy mennyire alkalmasak befektetésre. A lista harmadik helyén Varsó áll, London, Isztambul és Párizs, társaságában. Budapest a 24. helyet érte el, mögötte már csak Lisszabon, Athén és Dublin áll.
A válságot követő ingatlanpiaci fellendülésben várhatóan kevesebb fejlesztő nagyobb, városrész méretű fejlesztéseket végez majd; a banki finanszírozás 90-ről 60 százalékra csökken, annak helyébe a befektetési alapok és a tőzsdék lépnek - mondta Major János, az Erste Bank vezérigazgató helyettese. A fejlesztők egyre inkább városokat választanak és nem országokat, mivel a városok nem szorulnak rá állami programokra - jegyezte meg Baross Pál, a Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) elnöke. A világ lakosságának a fele él városokban, a lakosság 22 százalékát adó 600 város állítja elő a világ GDP-jének 50 százalékát.
