Vásárlás előtt felmásztak a tetőtérbe, és rögtön egyértelmű volt számukra, hogy sajnos az egésznek mennie kell.

A régi tetőtér alja nyikorgott, mozgott, egy szó mint száz, nem volt valami bizalomgerjesztő konstrukció. A cserepek hiányosak voltak, a tető beázott, a növényzet gyakorlatilag dzsungelszerűen benőtt a tetőtérbe. A keresztgerendák nagyjából rendben levőnek tűntek, de volt közöttük egy pár, ami riasztóan el volt korhadva. A tetőt tartó kőfalak viszont nagyon szépek voltak, bár az hamar kiderült, hogy ha megy a tető, akkor ezek a háromszög-falak sem maradnak. Márpedig a tetőnek mennie kellett – derül ki a Falusi porta blogból.

Ilyen volt a tető mielőtt hozzányúltak volna:

A parasztházak egyik jellegzetességének számító vastag födémgerendákhoz ragaszkodtunk, és szerencsére azokat meg is lehetett menteni (illetve egyet nem, de az új tetőstruktúrához az nem is kellett). Az új tetőkialakításnak hála a födém is feljebb ment vagy 50 centivel, ami lehetővé teszi a 160 cm-nél magasabb családtagok számára is, hogy rendszeres fej-beverés nélkül élhessék mindennapjaikat.

Ilyen pedig a munkálatok alatt:

A tetőtér hasznosítása egyelőre nem vetődött fel, mert hely van elég máshol is, így nem kell feltétlenül felfele terjeszkedni, de lehetőség lesz benne. Az új tetőtér ugyanis egy 100 négyzetméteres összefüggő tér lesz, ami a kivitelezőnk szavaival élve remek „dühöngő” lehet a későbbiekben a gyerekek számára. Vagy bármi más.

További képekért ide kattintson!