Az elmúlt 5–10 év sztárbefektetései (a magyar ingatlan, az arany, a technológiai részvények, tágabban a részvénypiac) vegyes képet mutatnak manapság. Mit jelent ez azoknak, akik most kezdenek megtakarítani, és hogyan lehet másképp gondolkodni, mint hogy „melyik eszköz lesz a következő sztár?
Akit mélyebben érdekel a téma, az jelentkezzen a Bankmonitor november 25-én 18 órakor kezdődő ingyenes online webinárjára, ahol szakértőktől kaphat részletes tájékoztatást a befektetések kapcsán, valamint szabadon kérdezhet is a témában.
Ingatlan: lekonyuló hozamok
A magyarországi ingatlanszektorban kifulladt a lendület. Budapesten az árak az ingatlan.com lakásárindexe szerint lényegében három hónapja stagnálna. Az MNB adatai szerint a budapesti bruttó bérleti hozam 4,3 százalék (2016-ban 7,8 százalék volt); ha az áremelkedés megáll, csak ez marad, és ebből még le kell vonni a költségeket és az adót. Összehasonlításul: a FixMÁP kamata 5,5 százalék és a befektetés adómentes.
A jegybank legutóbbi adatai szerint 2026 harmadik negyedévére a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 6,6 százalékra mérséklődött a 2025 végi 24,4 százalékról, miután 2026 második és harmadik negyedévében lényegében stagnáló árszintek jellemezték a lakáspiacot. A lakásárak túlértékeltsége országosan 14,9 százalékra csökkent a második negyedévre, mely az év hátralevő részében tovább mérséklődhet.
Tavaly nominálisan 23,5 százalékkal, reálértelemben 19,0 százalékkal nőttek a lakásárak, ami az elmúlt 25 év legmagasabb reál lakásárváltozása. A gyors drágulás a túlértékeltség érdemi emelkedését eredményezte, országos átlagban elérve a 22,5 százalékot. A lakáspiaci forgalom élénkülése az Otthon Start program (OSP) felfutásával átmenetinek bizonyult, 2026 első negyedévében már éves szinten csökkent az adásvételek száma, valamint a kereslet szintje, amiben többek között az is szerepet játszhatott, hogy a befektetési célú vásárlók óvatosabbá váltak az alacsony bérbeadási hozamok és a növekvő túlértékeltség miatt. Az OSP átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét, így a korábbinál többen voltak elsőlakás- vásárlók, míg a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben – állapították meg az MNB elemzői.
Az Otthon Start egy eleve fűtött ingatlanpiacon idézett elő masszív drágulást, ám pont ez okozta a végzetét is. A Tisza-kormány tanult elődje hibájából, és egy jóval visszafogottabb konstrukcióval, a Wekerle Plusszal váltja fel. Mi változott a lakáspiacon a támogatott hitelek átalakításával, és lehetséges-e, hogy vevőként kedvezőtlenebb hitellel sem kerülünk rosszabb pozícióba?
Arany: egyre lejjebb
Az arany az elmúlt fél évtized egyik nagy befektetési nyertese volt. Sokan talán még biztosabb befektetésnek is gondolnák mint a „kiszámíthatatlan” részvénypiacot vagy az „értékét vesztő” papírpénzben számolt kötvényeket. Csakhogy a hozamok ciklikussága elől azonban az arany sem tud menekülni.
A sárga fém 2001 és 2011 közötti, évi 14,5 százalékos reálhozamú menetét 2012 és 2015 között 36 százalékos reálesés követte. A 2025-ös 62 százalékos reálemelkedés után 2026-ban viszont eddig közel 8 százalékot esett az ára. Az arany árfolyama november 19-én unciánként 3670 dollárra esett, ez 2025 szeptembere óta a legalacsonyabb szint.
Rövid távon az arany árfolyama rendkívül érzékeny a makrogazdasági bejelentésekre és a piaci hangulatra. A nemesfémet jelenleg elsősorban az amerikai dollár erősödése, valamint a Federal Reserve további kamatemeléseivel kapcsolatos várakozások erősödése helyezte nyomás alá. A jegybankok az év korábbi szakaszában még aktív vásárlók voltak, a World Gold Council (WGC) becslései szerint január és szeptember között összesen 675 tonna aranyat halmoztak fel, ez a lendület azonban a közeljövőben megtörhet. Kérdés, hogy ez a lejtmenet meddig tart és hol lesz a vége. Különösen, hogy a felszín alatti, hosszú távú fundamentális trendek egyelőre változatlanok: a jegybankok strukturális felhalmozása, az intézményi tartalékolási törekvések és a véges fizikai kínálat továbbra is támaszt jelenthetnek a nemesfém számára, megakadályozva a nagyobb áresést.
Amíg a rövidtávú hatások, vagyis az erős dollár és a magas hozamkörnyezet dominálnak, az arany sem drágul tovább. A felszín alatti, hosszú távú fundamentális trendek azonban változatlanok maradtak.
Részvénypiac: sztárok és az átlag
A részvényeknél vegyes a kép. Világszerte nagy részvénypiaci hozamokat könyvelhettek el a befektetők, így volt ez Magyarországon is. Habár a piacok hosszú távon emelkedő trendet követnek, azért középtávon van ciklikusság a év/év hozamokban. Így jó 4-5 év után teljesen reális lehet 3-4 gyengébb évre számítani. A hosszú távú értékeltségi mutató (CAPE, tízéves átlagprofittal számolva) november elején 39,65 volt, a hosszú távú átlag 32,79. Ugyanakkor az S&P 500 előretekintő P/E mutatója 17,7, a FactSet szerint ez 2023 novembere óta a legalacsonyabb.
Idén az első tíz hónapban az amerikai S&P 500 10,7 százalékos, a Nasdaq 12,4 százalékos emelkedés produkált, a japán Nikkei 25,7 százalékkal került feljebb, míg a budapesti BUX 30,8 százalékos pluszával nemzetközi összevetésben is jól teljesített, a lengyel WIG20 pedig 31,3 százalékkal ment feljebb. Az árupiaci terméke közül az olaj ment a legnagyobbat, a Brent az év eleje óta 93,3 százalékkal, a WTI pedig 87,8 százalékkal drágult.
Külön befektetői kasztot képviselnek a technológiai részvények, amelyek 2022 óta komoly emelkedésen vannak túl, az utóbbi hónapokban pedig akár aggasztónak is értelmezhető jeleket mutattak. Az Nvidia novemberben már több mint 20 százalékot esett, miután a vezérigazgató, Jensen Huang lemondott. A nagy kérdés, hogy a rendkívül magasan árazott technológiai szektor képes-e és milyen mértékben tovább emelkedni.
A jelenlegi leghangosabb piaci sztorit az Anthropic tőzsdére lépése jelenti. A jelek szerint meghallgatásra találtak az AI-befektetők imái: az Anthropic csütörtöki tőzsde debütálása már a kereskedés megindulása előtt bebiztosította a csúcsdöntést, a cég papírjai iránt támasztott elképesztő érdeklődés és a bevont tőke nagysága pedig azt jelzi, hogy visszatért a szegmensbe vetett részvényvásárlói optimizmus, melyet az utóbbi hetekben több kedvezőtlen fordulat is komolyan elhalványított – főleg az Nvidia-vezér kémbotránya. A Nasdaq 100 techindex több mint 8 százalékos egyheti zuhanása közepette az Anthropic a csütörtöki amerikai tőzsdenyitáskor 107,3 milliárd dollárt von be, és ezzel megdöntötte a SpaceX júniusi IPO-jával felállított 75 milliárd dolláros, sőt a túljegyzési opció megnyitásával elért több mint 86 milliárd dolláros csúcsot is.
Az Anthropic IPO-ja abból a szempontból is mérföldkő, hogy ők az első úgynevezett frontier AI-társaság, vagyis a leghaladóbb mesterségesintelligencia-modellek egyikét fejlesztő cég, amely tőzsdére lép. Az Anthropic IPO-ja a vállalatot azonnal a piaci érték alapján a 15 legnagyobb tőzsdén jegyzett cég közé emeli, rögtön feljön a Tesla mellé, az Eli Lillyt pedig meg is előzi.
Még az előzetes várakozásoknál is nagyobbat szól a techvállalat csütörtöki tőzsdére lépése, IPO-juk megfordíthatja a teljes iparág hetek óta tartó gyengülésének trendjét.
Kisbefektetők dilemmában
Ebben a bonyolult helyzetben mit tehet a magyar kisbefektető? A vártnál magasabb amerikai infláció után nőttek a kamatemelési várakozások, a tízéves amerikai hozam 5 százalék fölé emelkedett, miközben a hazai lakossági állampapírok kamata is csökkent, a FixMÁP kamata a korábbi 7 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött.
A számok viszont arra nem adnak választ, hová tedd a pénzed, ha havonta pár tízezer forintot tudsz félretenni, vagy pár millió forint áll az államkötvényben, és tudni szeretnéd, mi a következő lépcső. Erről szól a Bankmonitor kezdődő élő webinárjára november 25-én, szerdán 18 órától.
Végigveszik az állampapírtól a lakástakarékon és a nyugdíj-megtakarításon át a vagyonkezelésig, hogy kinek mikor melyik lehet a jó megoldás, és hogyan lehet kihasználni ki az állami támogatásokat.
- Kiderül, hogy
- mi tekinthető reálisan elvárható hozamnak,
- hogyan lehet felismerni az irreális, „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatokat,
- mik az adó- és költséghatékony, állami támogatást is tartalmazó megtakarítási lehetőségek,
- mit jelent a devizában történő megtakarítás, és
- milyen befektetések várhatók egy banktól, egy brókercégtől és egy alapkezelőtől.