Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Lakástakarék-ügyfelek között korábban az volt a jellemző, hogy a többség nem új lakás vagy ház vásárlására költötte megtakarítását, hanem inkább a már meglévő otthonuk felújítására, korszerűsítésére. A legjellemzőbbek a víz, villany, gáz felújítása, burkolás, nyílászáró-csere, fürdőszobai és festési munkálatok, előszobai és konyhabútor beépítése és a fűtéskorszerűsítés, valamint a klímaberendezés, redőny és a riasztó felszerelése volt.
Ma már új trend figyelhető meg a Lakástakarék-megtakarítások felhasználásában. Dinamikusan növekszik ugyanis azok száma, akik közvetlenül lakásvásárlásra fordítják megtakarításukat. Míg az OTP Lakástakaréknál 2016-ban még csak a lejárt megtakarítások negyedét fordították lakásvásárlásra, addig az idei év eltelt hónapjaiban már a megtakarítások több mint harmadát forgatták be az LTP-sek lakásvásárlásba. Ugyanezen időszakban pedig megduplázódott a házépítésre fordított megtakarítások aránya.
Ugyancsak megfigyelhető, hogy évről évre csökkentek a hitelkiváltásra fordított forintok: az idei adatok szerint 2016-hoz képest 18 százalékkaal csökkent a hitelkiváltások aránya.
„A tapasztalataink szerint egyre többen gondolják úgy, hogy inkább ingatlanvásárláshoz veszik igénybe a Lakástakaré-megtakarításukat, kiegészítve a számukra megfelelő pénzügyi megoldással, mint az áthidaló kölcsön vagy a csok. Egy tízéves lakástakarék-pénztári konstrukcióhoz elérhető közel 720 ezer forintos állami támogatást, illetve más kedvezményeket felhasználva több millió forinttal is közelebb kerülhetnek az LTP-sek a lakáscéljaik megvalósításához” – véli Ungvári Krisztián, az OTP Lakástakarék Csoport főosztályvezetője.
Valószínűleg a felhasználási célok átrendeződésével és az ingatlanárak dinamikus növekedésével függ össze, hogy az ügyfelek egyre nagyobb összeget vesznek fel áthidaló kölcsönként.
