Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egy szeptember végi határozat szólt arról, hogy mivel ingyenesen nem sikerült megszerezni a Heves megyei Pély önkormányzatától az épületet, vásárlás vagy kisajátítás útján kell állami tulajdonba venni a tervezett emlékházat.
Arról eddig nem érkezett hír, hogy Mager Andrea, a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter mit tudott elérni az ügyben, de egy csütörtök este közzétett kormányhatározat máris nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a (majdani) beruházást. Mint korábban egyebek között a Nemzeti Bank épületénél vagy a velencei-tavi kajak-kenu akadémiánál, itt is kimondta, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályt és a falu saját településrendezési tervét nem kell alkalmazni.
Ehelyett a kormány határozta meg, hogy például a telek terepszint feletti beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke 80 százalék, legkisebb zöldfelületi aránya 10 százalék, az épület legnagyobb épületmagassága pedig 7,5 méter lehet. Az előírtnál kevesebb parkolóhely is elég, és az is lehet egy 500 méternél nem távolabbi másik telken.
Hasonló döntés született 17 Pest megyei iskolaépítkezésről, amelyek esetében szintén el lehet térni a jogszabálytól és a helyi szabályzatoktól. Építészeti-műszaki tervpályázati eljárást és településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. A hatósági ügyintézési határidőket lerövidítették. Emellett a kormány olyan részletekről is határozott, mint hogy Gyömrőn 12 méter magas lehet az új iskola, de Inárcson csak 10 méter. Szigethalmon a zöldfelületnek legalább 20 százalékosnak kell lennie, de Sződön legalább 35 százalékosnak, és ez utóbbinál „a lapostető hajlásszöge 7–30 fok” legyen.
