Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nagyon kevés lakó- és szállásjellegű ingatlan kapott 2016 és 2020 között legalább BB energetikai minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakásoknál a minimális elvárt szintet jelenti – derült ki a Takarék Index vizsgálatából.
Energetikai vizsgálatot minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez szükséges készíttetni. A legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. Az elmúlt öt évben az összes kiadott tanúsítvány 2,6 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő BB vagy annál jobb minősítésű. CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot. Eközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát.
Kiadott energetikai tanúsítványok
A Takarék Index közleménye szerint a kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása regionális bontásban is nagyon eltérő képet mutat. Jellemzően Győr-Moson-Sopron, Pest, Baranya, Vas, Veszprém megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott. Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult.
Takarék Index
A hazai lakásállomány jelentős része is meglehetősen idősnek számít. A közlemény szerint a legtöbb a szocializmus éveiben készült el, a nagy lakásépítési boom idején, amikor a nagy lakótelepeket építették. Az állományban az 1971 és 1980 között épült. Szintén magas az 1961 és 1970 közötti, valamint az 1981 és 1990 között épült otthonok részesedése is, a 50-60 éves ingatlanok a lakásállomány 16, a 30-40 évesek pedig ugyancsak 16 százalékát teszik ki. Szintén sok otthon készült el már több mint 75 éve, arányuk a hazai állományon belül 17 százalékos.
Ezzel szemben a 2000-es évek után épült lakásokból meglehetősen kevés van, arányuk kevesebb mint 10 százalék volt 2016-ban. Azóta ugyan készültek még új lakások, az átadott otthonok száma 2016 utolsó negyedéve és 2021 első féléve között összesen kevesebb, mint 100 ezer volt, ez azonban a több mint 4,5 milliós állományhoz képest (2021) csak néhány százalékpontos javulást jelenthet.
A hazai lakásállomány jelentős részben téglából, kőből vagy kézi falazóelemből készült, az ilyen otthonok aránya 66 százalékos. A panel vagy közép-, illetve nagyblokk öntött betonlakások részesedése a teljes állományból körülbelül 18 és fél százalékos a 2016-os felmérés szerint. Meglehetősen sok lakás épült azonban vályogból és sárból, illetve fából, teljes arányuk az állományon belül több mint 14,6 százalékos – olvasható a közleményben.
