Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A németek legkedveltebb üdülőhelye Mallorca, ahol a helyiek a turizmusból élnek, de nagyon sokan feketén adják ki apartmanjaikat az ott nyaralóknak. A helyi hatóságoknak elegük lett ebből. Összeraktak egy 700 ezer eurós „akciótervet”, melynek részeként felemelték az ellenőrök számát 15-ről 20-ra, akiknek lehetővé tették, hogy hivatali hitelkártyával próbavásárlásokat végezzenek, és lefoglalhassanak egy-egy gyanús szálláshelyet, mintha igazi turisták lennének. Ezáltal könnyen hozzáférnek az adott ingatlan pontos címéhez. Az ellenőrök munkaideje is megváltozott: ezentúl már esténként és hétvégenként is végeznek ellenőrzéseket. Sok nyaralóingatlan bérbeadója ugyanis eddig csak akkor tette ki a hirdetését, amikor biztos lehetett abban, hogy a hatóság emberei aznapra letették a munkát.
Ahogy azt a város turizmusért felelős osztályvezetője, Andreu Serra a DW-nek elmondta, Mallorcán a rövid távra kiadott apartmanoknak a lakáspiacra gyakorolt hatása brutális. Miközben az Airbnb-hez hasonló internetes platformokon a nyaralókínálat folyamatosan nő, a hosszú távra kiadó bérlakások árai sok helyen az egekbe szöknek, olyannyira, hogy a helyiek alig találnak már megfizethetőt. Mallorca fővárosában, Palmában például nem lehet havi 900 eurónál olcsóbban albérlethez jutni – ez pedig a bruttó 1600 eurós átlagfizetéseket figyelembe véve igencsak drasztikus.
Schoening/picture alliance
A gurulós bőröndös turisták a mindennapok részei Mallorcán
Az egyre romló helyzetre való tekintettel a spanyol sziget városi tanácsa 2018-ban megtiltotta a társasházakban lévő lakások tulajdonosainak, hogy üdültetés céljára bérbe adják az ingatlanjaikat. E jogszabály alapján tehát elvileg alig lehetne ilyeneket bérelni Mallorcán, a gurulóbőröndös turisták látványa a lakóövezetekben mégis mindennapos. Amikor a Baleár-szigetek kormánya emiatt bírságot szabott ki az Airbnb-re, a bíróság a cégnek igazat, mondván, az internetes platform csupán közvetítőként működött az ügyletekben, és egyelőre nincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné, hogy csak regisztrált lakások hirdetéseit veheti fel a kínálatába. Így most a bérbeadások szigorúbb ellenőrzésével próbálnak segíteni magukon a mallorcaiak.
| Magyarország: minden ötödik illegális |
„Az albérletárak növekedésének Magyarországon inkább más okai vannak, nem a rövid távú szálláshelyek: a 2008-2009-es pénzügyi válság utáni kedvező gazdasági környezet, a növekvő reálbérek, a lakásvásárlásra- és felújításra is igénybe vehető állami támogatások mind hozzájárultak a (részben) befektetési célú hazai kereslet növekedéséhez, amely hozta magával az ingatlanok értékének és az albérleti díjak mértékének is az ugrásszerű növekedését. Valamekkora szerepe ebben a folyamatban a turisztikai célú szálláshelykiadásnak is van, például Budapest belső kerületeiben, de kisebb mint a többinek. – mondta a DW Magyar megkeresésére Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke. Szerinte erre utal, hogy az országos reállakbérindex évek óta jóval fölötte van a budapestinek (most februárban épp öt százalékkal), miközben „airbnb-turizmussal” azért elsősorban Budapesten kell számolni.
A szakértő szerint 15-20 százalék lehet az illegálisan működő, nem regisztrált szálláshelyek száma, melyek ellen ők is küzdenek. Azokban a kerületekben, ahol adminisztratív eszközökkel próbálják korlátozni a működést az ottlakók nyugalmára vagy albérletárakra hivatkozva, ott ennél is nagyobb. „Nem azért, mert csalni akarnak, hanem mert olyan nehéz meglépni az adminisztratív küszöböt”. – mondja Schumicky Balázs, aki szerint az önkormányzatnak az illegális albérletek ellenőrzésére nincs kapacitása. Jelenleg az önkormányzatok dönthetnek a vendégéjszakák számának éves korlátozásáról (2020-ban a Szállodaszövetség évi 120 napban limitálta volna az apartmankiadók esetében ezt a mennyiséget), de a piac se gyakorlati, se adózási szempontból nem tudna kezelni egy ilyen lépést. (A rövid- és hosszútávú lakáskiadás máshogy adózik, a maradék 8 hónapra pedig szinte lehetetlen kiadni egy lakást a piacon.) És valójában az önkormányzatoknak is számít az a bevétel, ami helyi adóból ezektől a magánszolgáltatóktól befolyik. A megoldást szerinte is a közös európai szabályozás hozhatja el. |
A probléma Európa számos nagyvárosában és nyaralóhelyein jól ismert. A portugál kormány is foglalkozik az üggyel, miután az ingatlanpiacon kialakult feszültségek miatt többször tiltakoztak a polgárok. A nemrég előterjesztett intézkedéscsomag többek között adókedvezményt ad azoknak, akik nem rövid-, hanem a hosszútávú kiadásban gondolkodnak. A bérlakáshiány enyhítése érdekében döntés született arról is, hogy a két évnél régebben üresen álló lakásokat kötelezően ki kell adni. A rászoruló lakók lakbértámogatást kapnak, amennyiben olyan övezetben élnek, ahol emiatt nőttek meg a költségek. Újabb engedélyeket üdülőövezetbe sorolásra pedig mostantól nem lehet kiadni.
Winfried Rothermel/picture alliance
A kérdés Olaszországban is napirenden van. Az idegenforgalmi miniszter, Daniela Santanchè nemrég egy interjúban bírálta azokat a „vadnyugatinak” nevezett módszereket, amelyek az üdülőbérletek piacát eddig koordinálták, „valódi szabályozás” bevezetését követelve.
Nagyobb átláthatóságot remélnek az új uniós rendelettől
A konzekvens jogi szabályozás szükségességét időközben az Európai Unió is felismerte. Január elsejétől lép hatályba egy új EU-rendelet, amely egységességet és nagyobb átláthatóságot biztosít ebben a piaci szegmensben. Többek között regisztrációs kötelezettséget írnak elő az üdülőingatlanok bérbeadóinak, melyet az online platformoknak – mint amilyen az Airbnb is – ellenőriznie kell. Így nem kerülhet ki olyan lakás a piacra, amely nincsen regisztrálva. Egyúttal az adatáramlást is zökkenőmentessé teszik a hatóságokkal. Az Európai Bizottság mindettől „az illegális ajánlatok számának csökkenését” reméli, valamint azt, hogy „a hatóságoknak így több esélye lesz a rövidtávú szálláskiadás káros hatásainak értékelésére és mérséklésére”.
Berlin európai ügyekért felelős államtitkára, a Régiók Bizottságának brüsszeli tagja, Gerry Woop nagyrészt egyetért a tervekkel és szerinte a javaslat „megvalósíthatónak” tűnik. „Bízunk abban, hogy a jövőben hatékonyabban tudjuk majd ellenőrizni a bérbeadásokat. és szankcionálni, ha vétenek a szabályok ellen” – nyilatkozta. Egy felmérés szerint egyedül a német fővárosban 26 500 lakóingatlant hirdettek 2019-ben az Airbnb-n. És ez a szám azóta biztosan nőtt” – mondta Woop, hozzátéve, hogy ennyi lakás hiányzik a normál albérletpiacról. Berlinben egy ideje már szigorú szabályok vonatkoznak az ingatlanok üdülési célú kiadására. Az előírások betartásának ellenőrzése azonban nehézkes. „Egyelőre ugyanis nincs lehetőségünk a szankcionálásra” – magyarázta az államtitkár. A kötelező regisztrációval és a közvetítő platformok bevonásával ez is megoldódhat.
Barcelonában is nagy reményeket fűznek az új uniós rendelethez. A város vezetése évek óta hiába próbálja kordában tartani a helyi lakások és házak turistáknak történő illegális kiadását. A baleári turisztikai miniszter, Iago Negueruela nemrég azért utazott Brüsszelbe, hogy Brüsszel az Airbnb-t, a Booking.com-ot és társait nagyobb ellenőrzésre kényszerítse. „Nem látom be, hogy az olyan internetes platformok, mint az Airbnb, miért tehetnek a mai napig büntetlenül közzé illegálisnak számító lakáskiadási ajánlatokat” – háborgott a miniszter. A jövő év elején hatályba lépő EU-s rendelet ezt a kérdést is rendezi.
Akár 400 000 eurós bírság is kiszabható
A szigorított ellenőrzés mindenesetre Mallorcán meghozta az első sikereket. Az év első három hónapjában összesen 337 üdülőingatlant ellenőriztek – számolt be jelentésében a spanyolországi sziget tanácsa. Ezek közül 45 esetben szabtak ki bírságot, és reménykednek ennek elrettentő hatásában. A szabályszegőknek ugyanis elég súlyos bírsággal kell számolniuk: jelenleg a Mallorca szigetén engedély nélkül kiadott üdülőinganok tulajdonosait 40 000 és 400 000 euró közötti összegre büntethetik.
Vezető képünk: Portugáliában rendszeresek a tüntetések az ingatlanpiacon kialakult feszült helyzet miatt. A képen egy április eleji lisszaboni tüntetés látható
Szerző: Jonas Martiny. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
