Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Élénkül a kereslet az ingatlanpiacon, javulnak az eladók alkupozíció, de még lehet alkudni – írja friss ingatlanpiaci statisztikái alapján az OTP Ingatlanpont. Mint írják a március–májusi forgalom már a 2022 tavaszi lendületet idézte, nem csoda, hogy
a téli hónapoknál 0,1 százalékponttal kisebb, országos átlagban 6,4 százalékos engedményt tudtak kialkudni a vevők az általuk kiszemelt otthonok árából a vásárlás végfázisában.
Vidéken általános volt a vevők alkupozíciójának csökkenése:
- a megyei jogú városokban 6,3 százalékról 5,5 százalékra,
- a kisebb városokban 7,9 százalékról 7,5 százalékra,
- a községekben 7,9 százalékról 7,8 százalékra csökkent az elérhető engedmény mértéke.
Budapest viszont szembement a trenddel: 3 százalékról 3,2 százalékra nőtt az elért engedmény mértéke, de itt már a megelőző hat hónapban esett nagyot ez az érték: 4,6 százalékról 3-ra.
Ingatlantípusok szerint a panellakásoknál átlagosan 4,6 százalékról 3,5 százalékra csökkent az elért engedmény mértéke, de a településfajtát nézve nagyok a különbségek: a fővárosban 2,7, a megyeszékhelyeken 3,6, míg a kisebb városokban 4,4 százalékos volt ez az érték.
A hagyományos építésű lakásoknál és a házaknál egyaránt 0,3 százalékponttal mérséklődött az átlagos alkulehetőség: 4,4 százalékról 4,1 százalékra, illetve 8,3 százalékról 8 százalékra. Ezen belül a lakásoknál a megyeszékhelyeken 5,8 százalékról 4,6 százalékra, míg a házaknál a kisebb városokban 9 százalékról 8,3 százalékra csökkent az engedmény mértéke.
Ennél alacsonyabb alkuszintet legutóbb 2022 nyarán láthattunk, még mielőtt az akkor felerősödő rezsiaggodalmak pontot tettek a lakáspiaci száguldás végére – idézték Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét, aki szerint a forgalom bővülése idén folytatódik, így az alku mértéke is várhatóan tovább fog csökkenni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy-egy konkrét vételnél jelentős megtakarítást elérni, erre példákat is hoztak:
- egy Tisza menti városban az ár 57 százalékát sikerült lealkudnia egy vásárlónak, ahol a fél évszázadosnál is idősebb, felújítandónak mondott családi házat 1 millió 250 ezer forintért szerezhette meg;
- egy kis somogyi faluban az eredetileg mintegy 43 millióért hirdetett ingatlant végül 17 és fél millióval olcsóbban vihette el a vevő;
- a főváros szomszédságában egy 250 négyzetméteres, átlagos állapotú ház nem egészen három hét alatt a hirdetettnél kereken 25 millióval olcsóbban, 80 millióért kelt el;
- egy nagyjából százéves, de kiváló állapotú fővárosi, VI. kerületi lakás mindössze egyetlen nappal a meghirdetése után kelt el 100 millióért, úgy, hogy a vevő már lealkudott az árából közel 8 milliót;
- a legállhatatosabbnak egy szinte új, balatoni családi ház eladója bizonyult, aki még 2022 tavaszán, a piaci pezsgés idején kezdte hirdetni a déli parti otthonát, amit végül mostanra sikerült eladnia közel 4 százalékos alku után, 87 millióért;
- a vételár 29 százalékát sikerült lealkudni több jó, illetve átlagos állapotú hagyományos építésű borsodi, illetve békési nagyobb városokban fekvő lakások esetében is;
- Salgótarjánban még átlagos panellakást is adtak el 26 százalékos engedménnyel;
- Budapesten, ahol egyébként a leghamarabb kezdtek szűkülni a vevők lehetőségei, még most is elérhető volt – egy XXII. kerületi garzonlakás esetében – a 17 százalékos alku.
A statisztikákban azonban szerepel ellenkező előjelű változás is:
- a Karcagi járásban egy átlagos állapotú, fél évszázados családi házért végül 1 millióval többet, azaz 16 százalékos felárat fizetett a vevő úgy, hogy az előző tulajdonos előtte tíz hónapig hirdette eredmény nélkül az ingatlant;
- kevesebb mint három hét alatt kelt el az a két fővárosi ingatlan, amely a legtöbb váratlan pénzt hozta az eladójának. Mindkettő kiváló állapotúnak mondott, 120 négyzetméter körüli lakás, az egyik az V. kerületben, a másik a XV. kerületben várt vevőre, az alku során egyaránt 8-8 millió forinttal nőtt a vételáruk.
