Tetszett a cikk?

Elsöprő többséggel hatalmazta fel az Országgyűlés a kormányt az európai uniós csatlakozásról szóló szerződés aláírására az erre vonatkozó parlamenti határozat elfogadásával. Egyedül Simicskó István (Fidesz) utasította el a határozatot, szerinte ugyanis "sok kérdőjel és hézag" van még az EU-csatlakozás kérdésében.

A szerződést - amely várhatóan 2004. május 1-jén lép hatályba - szerdán Athénben írja alá Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szavazás után mondott beszédében történelmi pillanatnak nevezte, hogy az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a csatlakozási szerződés aláírására. "Alapvető, sorsdöntő, jövőformáló kérdés uniós csatlakozásunk" - hangoztatta a házelnök, hozzátéve, "gyermekeink, unokáink, a jövő generáció értékelheti és érezheti majd igazán, milyen is az egyesült Európa polgárának lenni".

A kormány részéről az érvek nem voltak meggyőzőek, ezt mutatta a szombati népszavazás is - jelentette ki a határozatra egyedül nemmel szavazó Simicskó István."Mondhatnám azt is, hogy a választók hatvankét százalékát is képviselnie kell valakinek, túl szép lett volna, ha száz százalékos a többség" - fogalmazott a képviselő azokra utalva, akik nem mentek el vagy nemmel szavaztak szombaton. Simicskó szerint az előterjesztés szövege - amely felsorolja az összes belépő országot - "sajátos", mert "mi van akkor, ha valamely ország, ahol még hátra van a népszavazás, másként látja a csatlakozást". A határozatnak mindössze arról kellett volna szólnia, hogy a magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság kormányfőjét, hogy írja alá a csatlakozási szerződést - vélekedett a képviselő.

Az athéni Akropolisz lábánál aláírandó EU-csatlakozási szerződés az unió eddigi legnagyobb szabású bővítését előkészítő több éves, bonyolult tárgyalási folyamat eredményeit rögzíti. Hivatalos státusát tekintve az okmány a 15 jelenlegi tagállam és a jövőre csatlakozó tíz ország között kötött nemzetközi szerződés, amely a ratifikációs folyamat befejezése után az uniós joganyag szerves részévé válik.

Tartalmilag a szerződés egyrészt a tíz új tagország (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) csatlakozásának pontos feltételeit határozza meg, másrészt azokat a módosításokat és kiigazításokat tartalmazza, amelyeket a bővítés érdekében az unió alapító szerződéseiben végre kell hajtani. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!