A Legfelsőbb Bíróság a mai napig nem kézbesítette a CIA-val még a nyolcvanas években együttműködő, s ezért életfogytiglanra ítélt Belovai István egykori magyar hírszerző tiszt periratait, köztük az ítéletet a terheltnek és védőjének. Mindez Belovai jogi rehabilitációját akadályozhatja meg.



A kommunista rendszer ellen külföldi titkosszolgálatoknak dolgozó egykori ügynököknek nemcsak politikai, de még jogi rehabilitációjuk is esélytelennek tűnik A korábban a CIA-val együttműködő, majd életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Belovai István egykori magyar hírszerzőnek és ügyvédjének a mai napig nem kézbesíti periratait a Legfelsőbb Bíróság (LB), megakadályozva ezzel a perújítást. A volt alezredest az LB – pontosabban dr. Rabóczky Ede hadbíró ezredes tanácsa - 1985. december 17-én ítélete életfogytig tartó szabadságvesztésre, amiért a Magyar Hadászati Katonai Hírszerzés tisztjeként információkat szolgáltatott ki az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). Belovai éveket húzott le a budapesti Kozma utcai fegyházban, mígnem 1990. szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmével szabadult.

Noha a rendszerváltást követően három semmisségi és két közkegyelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés, ezek egyike sem vonatkozott a kémkedésért elítélt személyekre. Mivel az elmúlt időszakban egyetlen kormány sem volt hajlandó politikai úton rehabilitálni azokat, akiket 1963 után ítéltek el kémkedésért – szövetséges NATO-országokkal együttműködve hozzájárultak a diktatúra bukásához -, ezért Belovai István ügyvédje 2003 nyarán úgy döntött: jogi úton kísérli meg rehabilitáltatni ügyfelét.

Ítélet - amivel a postás egyszer sem csenget

A védő tavaly júniusban perújításhoz folyamodott, ám a Legfelsőbb Bíróságon – jóllehet betekinthetett a korábban folyamatban volt bűnügy irataiba - sem másolatot, sem feljegyzéseket nem készíthetett azokról. A bíróságon ezt azzal indokolták, hogy az ügy iratai államtitkot tartalmaznak. „Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke magához vonta a Belovai-ügyet, s ettől kezdve ezekbe az aktákba csak úgy lehet betekinteni, hogy valaki jelen van. Sem az ügyvédem, sem én nem készíthetek jegyzetet, az iratokat nem vihetem ki. Ezzel a tiltással az ügyemet lebénították, ráadásul törvénytelenül” – panaszkodott a hvg.hu-nak az Egyesült Államokban élő egykori hírszerző. A sikeres perújításhoz ugyanis Belovai jogi képviselőjének fel kellene készülnie, s ez lehetetlen úgy, hogy több mint ezer oldalas dokumentumból nincs másolata.

Belovai szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke döntésével „a mundér becsületét akarja védeni”, hiszen az intézmény jelenlegi elnök-helyettese, Rabóczki ítélte el őt annak idején, így egy perújítás során Rabóczki korábbi ítéletét kérdőjeleznék meg. Kétségtelen azonban – teszi hozzá Belovai -, hogy 1985-ben éppen Rabóczki hadbírónak köszönhette, hogy nem ítélték halálra: „a Legfelsőbb Bíróság kollégiuma abban az időben harcban állt a katonai ügyészség pártbizottságával. Az ügyészség halált követelt, s ennek állt ellen Rabóczki, illetve a Legfelsőbb Bíróság akkori pártbizottsága”.

Hónapokig nem válaszolt a bíróság

Tavaly július elsején hatályba lépett a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, mely egyértelműen rögzíti, hogy az „eljárás során keletkezett iratokról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül másolatot ad ki”. A törvényre hivatkozva a védelem július 22-én ismét arra kérte a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumát, hogy az iratok másolatát adja ki. A hvg.hu birtokába került beadványban Belovai ügyvédje kifejtette, hogy az ítélet ellen perújítással kíván élni és ehhez szüksége van az iratok teljes körű megismeréséhez. A Legfelsőbb Bíróság a védő kérelmére nem válaszolt.

Két hónappal később Belovai ügyvédje már közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordult beadványával. A védő a Dr. Lomnici Zoltánnak írt beadványban kitért arra, hogy „egy jogállamban példa nélküli módon az elítélt a mai napig – több mint 18 év elteltével – sem rendelkezik a bíróság ítéletével, illetve az ügyészség vádiratát sem kézbesítették számára”. Erre a levélre sem érkezett válasz, ezért a védő két hónappal később, 2003. november 26-án kelt levelében azzal a kéréssel fordult Lomnicihez, hogy a Legfelsőbb Bíróság ismertesse az üggyel kapcsolatos álláspontját.

Lomnici: az iratok nem másolhatók

A Legfelsőbb Bíróság elnöke végül tavaly decemberben válaszolt. Szerinte a védő által citált törvény – államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratok védő részére történő kézbesítésére vonatkozó rendelkezése - a Belovai-iratoknál nem alkalmazható, hiszen az ügyben jelenleg „büntetőeljárás nincs folyamatban”. Lomnici válaszlevelében azt is jelezte, hogy októberben elrendelte Belovai István bűnügyi iratainak felülvizsgálatát. A vizsgálat megállapította, hogy az iratok továbbra is államtitoknak minősülnek.

A hvg.hu által megkérdezett jogi szakértők szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének döntése különös, mert a perújítást, mint rendkívüli jogorvoslatot a büntetőeljárásról szóló hatályos törvény szabályozza, ezért ennek a törvénynek a rendelkezései alkalmazhatóak lennének a Belovai ügy irataira is. Ráadásul az iratok – köztük az ítélet – kézbesítésére vonatkozóan a jogszabályban számos olyan rész van, amely „mérlegelést nem engedő normát” tartalmaz, azaz az iratokat – függetlenül attól, hogy államtitkot tartalmaznak vagy sem – kézbesítenie kellene a bíróságnak.

Az ügyben először megpróbáltuk megszólaltatni a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetőjét, dr. Kónya Istvánt, aki azonban elzárkózott a nyilatkozattól, s dr. Lomnici Zotánhoz irányított bennünket, mondván: ő írt levelet Belovai ügyvédjének. A Legfelsőbb Bíróság elnökének titkárságán azonban értetlenül fogadták, miért Lomnicinál érdeklődünk ebben az ügyben, hiszen – büntetőügyről lévén szó – ez az egyébként a sajtókapcsolatokért is felelős Kónya asztala. Újbóli megkeresésünkre a Büntető Kollégium vezetője közölte: az ügyben annyit tud tenni, hogy átadja nekünk azt a levelet, melyben Lomnici az egykori hírszerző ügyvédjének megindokolta, miért nem másolhatók a Belovai-iratok.

Precedenst teremthetne Belovai ügye

Belovai István jogi úton történő rehabilitációja precedenst teremthetne, hiszen nem ő az egyetlen, aki – a politikai rehabilitációját célzó sikertelen próbálkozása után – jogi úton kívánja érvényesíteni igazát. Belovai sikeres rehabilitációja esetén hasonló lépéseket tenne a kémkedésért 1981-ben letartóztatott és 12 évi fegyházra ítélt Rimner Gábor, aki 1973 és 1981 között az amerikai Defence Intelligence Agency (DIA) kiképzett ügynökeként küldött jelentéseket Washingtonnak.

„Abszurdnak és nevetségesnek tartom, hogy Belovai még mindig bűnösnek számít azért, mert szembefordult a Varsói Szerződés érdekeivel” - közölte a hvg.hu érdeklődésére Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Szerinte fel kellene tenni azt a kérdést: miután most már a NATO tagjai vagyunk, jogos-e, hogy még mindig büntetéssel sújtjuk azokat, akik annak idején a NATO mellett, a Varsói-szerződés ellen kémkedtek? Kőszeg példaként említette, hogy az 1999-es NATO-szavazáson a többi volt nyugati kém mellett az azóta elhunyt Halmi Zoltán sem szavazhatott, noha őt annak idején azért ítélték el, mert a NATO-nak kémkedett. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke elmondta: a kommunista politikai rendszerben egy olyan kémkedési törvény volt hatályban, ami a demokratikus jogállammal ellentétes volt, így a tisztességes perújításra mindenképpen lehetőséget kellene kapnia Belovai Istvánnak.

Kétségtelen, hogy a jelenlegi szövetséges NATO-országokkal a szocializmus alatt együttműködő és ezért elítélt személyek rehabilitálásának kérdésében a nemzetközi gyakorlattól eltérő magatartást tanúsít a magyar politikai elit és a jogalkotók; a volt kommunista országokban már felmentették a nyugati hatalmakkal együttműködő, kémkedésért elítélt személyeket. Lengyelországban évekkel ezelőtt rehabilitálták Richard Kuklinszki ezredest, Romániában pedig Ion Mihai Pacepa tábornokot.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Európának kéne megmentenie az Iránnal kötött nukleáris megállapodást?

Európának kéne megmentenie az Iránnal kötött nukleáris megállapodást?

Egyre több hackertámadás éri a németországi kritikus infrastruktúrát

Egyre több hackertámadás éri a németországi kritikus infrastruktúrát

Döbbenetes hibával készült el Lady Gaga új tetoválása

Döbbenetes hibával készült el Lady Gaga új tetoválása

Pálinkás József csalódott az értelmiségben

Pálinkás József csalódott az értelmiségben

Kirepült egy balesetező autóból egy fiatal lány

Kirepült egy balesetező autóból egy fiatal lány

Százezrek tüntettek Barcelonában a katalán függetlenség mellett

Százezrek tüntettek Barcelonában a katalán függetlenség mellett